Domokos Pál Péter hozta létre az Ezer Székely Leány Napja találkozót, a népviseletet divatossá tette, és arra ösztökélte a zenetanárokat, kórusvezetőket, hogy szervezzenek találkozót. Biztatására 1981-ben Petres Lajos Ditróban szervezett találkozót, majd 1991-ben, amikor Pál Ibolyával személyesen találkozott, lelkére kötötte a folytatást. Így lett 1992-ben Gyergyószentmiklóson, majd Remetén, Ditróban, Alfaluban, Csomafalván, Újfaluban és Szárhegyen találkozó a gyermekkórusoknak, melynek sorozatát csak a koronavírus tudta megtörni. Most Csomafalván 35. alkalommal került sor az eseményre. A kétszáz énekes többsége népviseletben lépett fel a község templomában, és nyitányként közösen énekelték: „Eljöttünk mind, zengjen az ének!”
„Nem vagyunk elpogányosodva, ha ti a templomban akartok énekelni, ünnepelni” – fogalmazott Bartos Károly plébános, biztatva a fellépőket: „A jó Isten megáldott ezzel a gyönyörű hanggal, tehát küldetésetek van!”
„A zene Isten parányi emlékeztetője arra, hogy nem az ember az egyetlen csoda ezen a világon” – mondta köszöntőjében Korpos Levente csomafalvi iskolaigazgató. A község polgármestere, Márton László Szilárd pedig kísérletre hívta a közönséget: próbáljanak meg egy szál füvet kettészakítani, és próbálják meg ugyanezt egy maréknyi fűvel. A kévét nehezebb eltépni; a közös éneklés a marék fű.
A gyergyószéki településekről érkezett kórusok énekeltek népdalokat, feldolgozásokat, szólt angolul is az ének, de egész frissen megjelent magyar alkotásból is hallhattak részletet a jelenlévők. A múltat őrizték, a jelent élték – van kórusvezető, aki ebben látja a kórusok fennmaradásának zálogát, mert a karvezetőkre bízta Domokos Pál Péter a találkozásokat. Csiki Tibor csomafalvi főszervező a gyergyóújfalviaknak adta át a stafétát. Oda vándorol a zászló is, amelyen 1935-től kezdve hímezve található a 35 találkozó dátuma és helyszíne.
Szöveg: Balázs Katalin
Forrás és fotó: romkat.ro
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria