Az egyhetes lelki-kulturális és közösségi programsorozaton tíz ország képviselői: spanyolok, olaszok, szlovákok, portugálok, norvégok, máltaiak vettek részt, de Thaiföldről, Japánból és az Egyesült Államokból is érkeztek. Magyarország és a határon túli területek számos településéről jöttek el a MÉCS közösségek tagjai. Az életkori megoszlás az újszülöttektől az idősekig terjedt, a derékhadat a 30–40-es korú házaspárok képviselték, sok-sok gyermekkel.

Az ötnapos rendezvény résztvevői nem szokványos konferencián, hanem egészen kivételes hangulatú, testvéries, derűs légkörű találkozón vehettek részt. A szervezők testet-szellemet-lelket, vagyis az egész embert integráló találkozó létrehozására törekedtek. Gondos munkájukat mintegy 150 önkéntes segítette, a gyermekfelügyelőktől és „forgalomirányítóktól” kezdve a recepciót működtetőkön át egészen a budapesti repülőtér és Pannonhalma közötti „taxiszolgálatot” ellátókig. A program párhuzamosan tartalmazott minden korosztálynak megfelelő, lelki, kulturális és szabadidős tevékenységeket. A mintegy 250 fős gyermeksereg korosztályonként több csoport foglalkozásain vehetett részt a gyermekmegőrzéstől a sportprogramokon át a kiscsoportos beszélgetésekig.

Az előadásokat Bíró László püspök, Andrásfalvy Bertalan, Surján László, valamint Sallai János pszichológus és felesége tartották. A találkozó lelki házigazdájának szerepét Bíró László püspök vállalta, aki így összegezte előadásai gondolati ívét: „A lelki megújulás: újraindulás Krisztustól. Azt jelenti, hogy újra felfedezzük értékeinket, a házasság intézményét és szentségét, a bibliai emberképet és a családegyházat. Ezek hiteles megélése, ennek az életnek túlcsordulása teszi lehetővé a hit továbbadását, a missziót, amely valamennyiünk felelőssége és küldetése a családon belül és a családok által a tágabb környezet felé."

A találkozó szíve a napi szentmise volt, amelyet Bíró László püspök a külföldi és a magyar MÉCS-hez kötődő paptestvérekkel együtt mutatott be a pannonhalmi bazilikában. A nap többi részében a résztvevők közül sokan bekapcsolódtak a bencés szerzetesek zsolozsmájába is. A családok szellemi-lelki feltöltődését komoly- és könnyűzenei hangverseny, borkóstolás és táncmulatság egészítette ki. „Megtapasztaltuk, hogy létezünk, hogy a keresztény család nem elérhetetlen idea, hanem realitás" – zárta a püspök a találkozót, ahol a családok, a gyermekek és a fiatalok valóban a remény tanúi lettek egymás számára.

Magyar Kurír

Képek: Dabóczi Gergely