Bajnai Gordon miniszterelnök vatikáni látogatásáról

A Népszabadság (6.o.) Bajnai: A Vatikán nem kritizált címmel, a Népszava (1.,2.o.) A pápa fogadta Bajnait főcímmel és Erősek és kiegyensúlyozottak a magyar kormány, valamint az egyház kapcsolatai alcímmel részletesen, a Magyar Hírlap (10.o.) Bajnai a pápánál és a Magyar Nemzet (2.o.) Vatikáni vizit címmel néhány sorban számolnak be arról, hogy tegnap XVI. Benedek pápa a Vatikánban fogadta Bajnai Gordon magyar miniszterelnököt, aki ezt követően Tarcisio Bertone szentszéki államtitkárral tárgyalt.

A Népszabadság helyszíni beszámolója szerint „Rég nem tapasztalt érdeklődés kísérte a vatikáni sajtóközpontban Bajnai Gordon… tárgyalását. Öt év óta először járt magyar miniszterelnök a pápánál. A nemzetközi katolikus sajtó tudósítói szerint kitüntetés, hogy XVI. Benedek kormányfőt fogadott, ráadásul a protokoll szerinti húsz percig.” A lapnak az Imediát tudósító Antoine-Marie Izoard elmondta: „Csak II. János Pál tartotta tovább magánál a vendégeit. Utódja ritkán fogad miniszterelnököt, mi franciák nem vagyunk ennyire szerencsések.” A Népszabadság az olasz ANSA hírügynökség meg nem nevezett Vatikán-szakértőjét idézi, aki szerint a szentszéki újságírók kedvezően értékelték a „szocialista magyar” miniszterelnök vatikáni szereplését, főleg mivel az utolsó, Gyurcsány Ferenc 2004-es látogatása óta új pápaválasztás is volt. Bajnai Gordon így foglalta össze a Szentatya és a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszéléseit: „Erős és kiegyensúlyozott a katolikus egyház és a magyar kormány kapcsolata… Az együttműködés alapjának mindkét fél az 1997-ben aláírt, az állam és az egyház közötti megállapodást tekinti. Kritika nem hangzott el.” A kormányfő hazai megoldásra váró problémának nevezte az egyházi oktatási intézmények finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket. „Ezt a kormánynak és a magyar egyházaknak kell rendeznie, a tárgyalás rendszeres, az utóbbi időben jó néhány pozitív fejleménnyel” – mondta Bajnai Gordon, és arra a számos egyházi ingatlanra és műemlékre emlékeztetett, amelynek helyreállítását a magyar állam támogatta EU-s források segítségével.
A Népszava Szollár Domokos kormányszóvivőt idézi, aki elmondta: a magyar miniszterelnök tájékoztatta a katolikus egyházfőt uniós elnökségünk várható prioritásairól. Megerősítette a magyar állam felajánlását egy vatikáni koncertre a 2011-es Liszt-évhez és EU-elnökségünkhöz kapcsolódva, amit a pápa örömmel fogadott. A szóvivő szerint a Szentatya méltatta a magyar keresztény örökséget és említést tett a Pécsi Püspökség Millenniumáról. Bajnai Gordon megköszönte, hogy a katolikus egyház Magyarországon és Szlovákiában is példamutató szerepet játszik abban, hogy a szlovák nyelvtörvény miatt kialakult feszültségeket csökkentse. A magyar miniszterelnök meghívta a pápát Magyarországra.

Egyéb témák

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (8.o.) Kiállnak a feszületért a görög ortodoxok címmel számol be arról, hogy felszólította Európa keresztényeit a görög ortodox egyház, hogy egységesen lépjenek fel a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése ellen, amely száműzné a keresztények jelképének számító feszületeket az olasz osztálytermekből. A keleti egyház legmagasabb testülete, a szent szinódus közleményében leszögezte: a bíróság döntése – amely vészjósló precedenst is teremthet – egyenesen sárba tiporja és gyakorlatilag semmibe veszi a kereszténység szerepét az európai identitás, kultúraformálás történetében. Nikolász püspök a BBC-nek elmondta: ha a tiltás valóban életbe lép, nem lesz olyan szimbólum, ami ennyi inspirációt vagy védelmet nyújtana a mai fiataloknak, mint a feszület. A focisták vagy a popsztárok igen silány helyettesei lehetnek a kereszténység évezredes jelképének. A szent szinódus egyébként egy, a fiát Olaszországban nevelő görög anya közbenjárására adta ki közleményét, aki aggódva írt levelet az ortodox egyházi vezetőknek. A szent szinódus jövő hétfőre rendkívüli találkozót hívott össze, hogy akciótervet dolgozzon ki a történtekre. Aggodalomra ugyanis már Görögországban is lehet ok, hiszen a bírósági döntést precedensként használva több emberi jogi szervezet is kérvényezte, hogy a görög bíróságok az olasz példához hasonlóan tüntessék el a bírói székek felett elhelyezett, Jézus Krisztust ábrázoló ikonokat.

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (2.o.) Vallás és értékek címmel számol be a Vallás és értékek Kelet-Közép-Európában című, tegnap Budapesten megrendezett konferenciáról, amelyen Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke előadásában elmondta: a kormányzatnak a közérdekű témákban ki kell kérnie az egyházak véleményét, amelyek így foglalhatják el méltó helyüket a társadalomban. Oda kell figyelni arra, amit az egyházak mondanak, s ennek a keretét a kormányzatnak kell megteremtenie. Eközben azonban a hatalomnak nem szabad beleszólnia az egyházak belső életébe.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Amerikai adomány… 12.o.) idézi Polgár Kapisztrán ferences plébánost, aki elmondta: a Rákosszentmihályon október 25-én felavatott egész alakos Mindszenty-szobor felállításához a New Brunswick-i Szent László-plébánia ezer dollár adománnyal járult hozzá. Egyúttal emlékeztetett: miután 1973-ban Mindszenty József bíboros meglátogatta és újra felszentelte a New Jersey államban a felújított templomukat, hamarosan a plébánia udvarán állították fel a hős lelkű hercegprímás első egész alakos szobrát. Ismeretes, hogy az Erdő Péter bíboros prímás által felszentelt szobor Budapesten az első Mindszentyt ábrázoló köztéri alkotás.

Ugyancsak a Magyar Hírlap közli(12.o.) Szerdahelyi Csongor Klarissza monostor Szécsényben című írását. amelyben arról számol be, hogy a ferences regula pápai jóváhagyásának 800. évfordulója alkalmából meghirdetett jubileumi év jelentős hazai eseménye, hogy több mint kétszáz év után ismét van Magyarországon, Szécsényben önálló klarissza monostor. Az erről szóló határozatot Beer Miklós váci megyéspüspök hirdette ki a közelmúltban a szécsényi ferences templomban. A cikkíró emlékeztet rá: a klarisszák csaknem kétszázharminc év után, 1995-ben telepedtek meg újra Magyarországon. A franciaországi Le Rameau de Sion monostor segítségével született meg a Szécsény ágacskája remeteség és 2000-ben a csíksomlyói alapításuk. Nárai Ferenc-Mária nővér, a szécsényi monostor apátnője elmondta: „Az önállóság egyik feltétele volt, hogy örökfogadalmas tagja legyen a szécsényi közösségnek. Mivel a remeteségünk ennek eleget tett, és lelkileg érettnek találtattunk, a franciaországi anyaház, illetve a közösségünk nagykáptalanja megszavazta, hogy Szécsény önálló legyen.” Szerdahelyi Csongor emlékeztet rá: a franciaországi anyakolostor alapító apátnője, Marie-Paul, aki az első magyar nővéreket 1990-ben a sioni zárdába befogadta, 1956. október 23. előtt néhány nappal isteni sugallatra Magyarországot a szívébe zárta, és rendszeresen imádkozott érte. 1990-ben bekövetkezett haláláig úgy hordozta a szívében hazánkat, hogy 1989-ig sohasem járt itt, csak azt tudta, hogy valahol ott van keleten. Ferenc-Mária nővér elmondta: ők csak jóval később tudták meg, hogy Marie-Paul nővér 1956 óta rendszeresen imádkozott hazánkért és a klarisszák magyarországi megtelepedéséért.

Magyar Kurír