A Magyar Hírlapban („Az akarat a szeretet tette” 19. o.) Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek nyilatkozik, aki emlékeztet az egyik fő parancsra: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. A főpásztor hozzátette: „Jézus ezt a tanítást felemeli, amikor azt mondja: úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Krisztus az életét adta értünk és ez a szeretet legnagyobb kiteljesedése. Önmagunk szeretete fontos, mivel ez egyfajta mérceként szolgál. Korunk embere azért van bajban, mert a pillanatnyi érzelmeit azonosítja a szeretetével. A szeretetben helye van az érzelemnek is, de a hangsúly az akaraton van. Egy súlyosan beteg ember ápolásánál, akinek a teste tele van felfekvésekkel – nem túl szép látvány – az érzelem nem segít, legfeljebb a szánalom. Akarati tettekre van szükség. Ez a kereszténység szeretetről szóló felfogása, amely tettekben vagy tűrésben mutatkozik meg… A karácsony valójában a szív belső ünnepe, amikor – napjaink rohanó világában – a „ma” szót meghalljuk. Ez a „ma” minden idővel egyidejűvé képes lenni. Bármely idő valóságossá lehet a kairosz, az üdvösség idejével való kapcsolat által. A karácsony az evangélium hirdetésének mai napja, amely örökké időszerű, mindig és soha el nem évülő MA.”

Bábel Balázs leszögezte: „Az az idő a legfontosabb, ami most van, a jelen pillanata. Az az ember a legfontosabb számomra, akivel éppen beszélgetek. Mindig azt a munkát kell a legjobb tudásunk szerint végezni, amellyel éppen foglalkozunk. Az akarat és a cselekvés fontosságáról beszéltem, ez a szeretet tette. Az úttörőknek és a cserkészeknek azt mondták, hogy segítsék át a vak embert az utcán, vagy cipeljék az idős nénik szatyrát. A jó cselekedeteket nem kell vadászni, hiszen az alkalommal válik időszerűvé. A karácsonyi üzenet is így szól: nagy örömöt hirdetek ma nektek. Nem holnap, hanem most.”

A főpásztor hangsúlyozta: a karácsony a családokról is szól, „de a legfontosabb üzenete, hogy velünk az Isten. Az együttlét megismerése tapasztalat, amely megörvendeztet bennünket. Erre épül a béke, a szeretet és a család. Mi van azzal ez emberrel, aki egyedül él, börtönben van, esetleg háborús zónában tengeti az életét, akkor ők semmit sem tapasztalhatnak meg? A karácsony a hitből fakadó lelki élet ünnepe. Bertold Brecht szerint az ateista sem tudja függetleníteni magát a karácsony misztériumától. A hívő ember számára az evangélium szava jelenti az örömünnepet.”

Magyar Kurír