Kalkuttai Teréz anya, születési nevén Agnes Gonxha Bojaxhiu 1910. augusztus 26-án született az albániai Szkopjéban. 18 éves korában kérte felvételét a Loretói Miasszonyunk Kongregációba. Néhány hónap felkészítés után Indiába, Dardzsilingbe küldték. Szerzetesi fogadalmát itt tette le 1931. május 25-én; a Teréz nevet lisieux-i Szent Teréz iránti tiszteletből választotta. 1930-tól 1948-ig földrajzot és hittant tanított a kalkuttai Szent Mária szerzetesi iskolában, melynek 1944-től igazgatója lett. 1946-ban egy alkalommal Darjeelingbe kellett utaznia lelkigyakorlatra. A vonaton a harmadosztályú kocsiban óriási volt a tömeg, és megdöbbenve tapasztalta a nyomort és szegénységet, amelybe az Indiában élők többsége kényszerült.

1948-ban engedélyt kapott XII. Pius pápától, hogy Kalkutta nyomornegyedében működhessen; s megnyitotta az első iskolát. 1950 októberében alapította meg a Szeretet Misszionáriusai kongregációt (amelyet később, 1965-ben engedélyezett VI. Pál pápa) és a kalkuttai anyaházat.

Teréz anya egész életét a nyomorban élők, a haldoklók és az árva, elhagyott gyermekek gyámolításának szentelte. Áldozatos munkáját az egész világ elismerte: 1979-ben Nobel-békedíjat kapott. 1997-ben, 87 éves korában halt meg. II. János Pál pápa 2003. október 19-én avatta őt boldoggá.

Magyar  Kurír