Ezért állt egy moszkvai ortodox szimpózium középpontjában a tábori lelkészek felvételének kérdése a katonai állományba – adta hírül a KNA hírügynökség.

A lelkészség ellenzői azzal érvelnek, hogy az egyház ezzel „létfontosságú kormányzati struktúrát próbálna meg monopolizálni és manipulálni”. A támogatók viszont a tábori lelkészségben „támaszt látnak a katonák hazaszeretetre történő etikai-erkölcsi nevelésében”.

A Nagy Péter orosz cár (1672–1725) által bevezetett, majd az I. világháború után a bolsevikok által eltörölt szolgálatot Vlagyimir Putyin elnök állította vissza, egyelőre önkéntes alapon. Eddig csak ortodox tábori lelkészek vannak, de zsidó és iszlám részről is tervezik hasonló intézmény létrehozását.

Amint arról a Moszkovszkije Novosztyi című lapnak a Moszkvai Patriarkátus a hadsereg és az egyház közti együttműködéséért felelős részlegének vezetője, Dimitrij Szmirnov, valamint a belügyminisztérium egy moszkvai speciális egységének a vezetője, Alekszij Szavarnov diakónus beszámolt, a hadseregben végzett munka időközben nagyon hatékonyan alakult.

Szmirnov különösen a sorkatonák lelkigondozásában mutatott rá eredményekre. Számos sorköteles fiatalt sokkol a behívó, azért is, mert a hadseregben sokszor botrányos állapotok uralkodnak. A szülők, ha lehetőségük van rá, minden törvényes és törvénytelen lépést megtesznek, hogy felmentessék fiaikat. Így a legtöbb sorkatona szétzilált családi körülmények közül vagy gyermekotthonokból érkezik. A szolgálat letelte után 90%-uk „rács mögé” kerül – véli Szmirnov. A papok és lelkigondozók elsődleges feladata ezért a figyelmes meghallgatás, hiszen a fiatalok ki szeretnék mondani aggodalmaikat, és tanácsra, morális támaszra lenne szükségük. Sokan vallási nevelés nélkül nőttek fel, ezért csak lassanként lehet bevezetni őket a lelki-egyházi gondolatvilágba.

Azoknál az egységeknél, ahol működnek lelkészek, Szmirnov szerint a legsúlyosabb problémákat is meg tudták oldani. Nincsenek dezertálások és öngyilkosságok, sőt az újoncok hírhedt kínzása (dedovscsina – a nagyapák uralma) is abbamaradt, a lelkészek jelenlétének köszönhetően.

A tábori lelkészek a cári időkhöz hasonlóan nem viselnek fegyvert, és a keresztről lehet felismerni őket. Válságbevetésekre is elkísérik csapataikat. Eddig nem kapnak sem fizetést, és támogatás sem jár családjuknak, ha életüket vesztenék egy bevetés során.

A tábori lelkészi szolgálat elismeréséről és bővítéséről kizárólag a Duma hozhat törvényi határozatot. Ahol az orosz egyház tevékenykedni tud, kihasználja a lehetőséget. Így vallásoktatást indítottak a kadétintézményekben, a cári idők ugyancsak újjáélesztett elit iskoláiban. Putyin 2005 júniusában új katonai doktrina összeállítását kérte. Hogy van-e esélye annak, hogy ebben az egyházat is figyelembe veszik, még nem világos. A katonai akadémia elnöke, Mahmut Garajev mindenesetre kérte, hogy a dokumentumban rögzítsék a katonák „erkölcsi és hazafias szempontú nevelését” is.

Magyar Kurír

Kép: AFP/BBC