A délelőtt során – a hagyományoknak megfelelően – iskolai és plébániai csoportok mutatták be zenés műsoraikat. Eközben a kegytemplom kertjében felállított mintegy 50 sátorban a lelkiségi mozgalmak, közösségek, iskolák és alapítványok mutatták be eddigi missziós tevékenységüket, valamint terveiket a szeptemberi Városmisszió idejére. A plébániák közösségei egy külön sátorban felállított paravánokon adtak ízelítőt városmissziós programjaikról. A képes kedvcsinálók jó lehetőséget adtak az ötletcserére is. A gyermekeket – az eddigiekhez hasonlóan – kézműves foglalkozások, vetélkedők, játszóházak várták.

Az ünnep technikai hátterét, valamint a közel 6000 érdeklődő étkeztetését a Katolikus Ifjúsági Mozgalom által szervezett önkéntesek látták el.

13 órakor Madocsai Bea vezetésével kerekasztal-beszélgetésen osztotta meg tapasztalatait az eddigi missziókról, a budapesti előkészületekről és adott további segítő gondolatokat a Városmisszió szervezőinek néhány tagja: Marik József főszervező, Kunszabó Zoltán, Láng Mónika és Vigassy Mihály atya.

Ezt követően Erdő Péter bíboros a Katolikus Karitász pályázatának, valamint a főegyházmegye Hitoktatási Felügyelősége Szent Erzsébet-év alkalmából kiírt pályázat nyerteseinek adta át a díjakat. Ez alkalommal adta át továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által Sillye Jenőnek adományozott Pro Ecclesia Hungariae díjat.

Ezután a Lehel téri Szent Margit Plébánia közössége, Várnai Péter plébános vezetésével egy fából faragott pásztorbotot ajándékozott Erdő Péter bíborosnak, amelyet Városmisszió logója díszít.

Az ajándékozást követően Erdő Péter bíboros előadásában a Szentlélek segítségét kérte az idei Városmisszióhoz. „A misszió kifejezés, a küldetés benne van pünkösd titkában. ’Ahogy engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket… Vegyétek a Szentlelket.’ A Szentlélek útravaló. Segít bennünket, hogy krisztusi küldetésünket teljesítsük.” Ez ma is aktuális, hiszen – ahogy II. János Pál pápa mondta – dolgoznunk kell Európa újraevangelizálásán. „Sokan vannak, akik nem elfordultak Krisztus örömhírétől, nem csalódtak benne, hanem egyszerűen nem hallottak róla.” Különösen is hangsúlyos ez a nagyvárosokban, ahol annyiféle ember van együtt: sokféle neveltetésű, kultúrájú, világnézetű, vallású, nemzetiségű ember. Itt nagy a veszélye az elidegenedésnek. De a küldetés megnyitja szívünket és megnyitja közösségeinket – fogalmazott.

Brazíliában Benedek pápa ugyanezt a motívumot vetette fel – folytatta a bíboros –, de már néven nevezve: misszióra van szükség! Ez a felhívás nekünk európaiaknak, magyaroknak is szól. A keresztény ember élethivatása missziós hivatás. „De ahhoz, hogy a missziót teljesíteni tudjuk, nekünk magunknak kell először tanítvánnyá lennünk, meg kell ismernünk a Szentírást, az egyház hitét és tanítását, és el kell indulnunk, hogy a saját életünket e szerint alakítsuk. Az egyház tanítása és a mi hitünk nem csupán egy elmélet, hanem Jézus Krisztus személyével való szeretetkapcsolat.”

Erdő Péter emlékeztetett: a budapesti plébániákon évek óta rendeznek missziós heteket. Most az évek alatt összegyűlt, és az elmúlt évek nyugat-európai nagyvárosokban megrendezett missziós hetein szerzett tapasztalatok közül a legjobbakat fel kell használni Budapesten is. „Most a Szentlélek akar szólni Budapesthez egyszerre ezer nyelven: az emberi kommunikáció minden módján. A művészet, a zene, az irodalom, a látványosságok és a segítő szeretet tetteinek nyelvén, valamint a tanításban, a liturgiákban, és az utcai evangelizáció formájában is.

„Tudatosítanunk kell, hogy mi nem a Városmisszió. Nem új evangélium hirdetése, nem a semmiből hozunk elő valami újat. A Szentlélek minden korszakban más és más módot kíván. A mai időben ugyanazt akarjuk tenni, mint amit az előző nemzedékek legjobbjai már megtettek korukban. Ehhez kérjük a Szentlélek külön segítségét.”

„Felelősek vagyunk közösségeinkért és azok értékeiért is. Ha a magunk kultúráját nem tudjuk értékelni, akkor más népekét sem tudjuk. Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy továbbadjuk értékeinket. El kell fogadnunk a születendő emberi életet. Hiszen minden emberi személy végtelen érték, a legnagyobb, amit a szülők adhatnak az emberiségnek.”

„Tudjuk azt, hogy a misszióhoz az élet elfogadásához, vagy akár nemzetünk életének megmentéséhez és továbbadásához a saját erőnk kevés. Ezért ígérte meg Krisztus egyházának a Szentlelket, és ezért van nekünk Nagyasszonyunk és pátrónánk. Bízunk benne, hogy őrködik a város felett, pártfogója minden magyarnak és ennek ezer bajjal küzdő városunknak is. Bízunk benne, hogy – ahogy a fatimai felajánláskor kértük – anyai tekintetét nem veszi le rólunk, és segíteni fogja a Városmissziót is.”

A szentségimádást követően a szentmisére – a hirtelen jött nagy eső miatt idén első alkalommal – a kegytemplomban került sor. Szentbeszédében Erdő Péter a gazdag ifjúról szóló evangéliumi rész kapcsán fűzte gondolatait a Városmisszióhoz. „Olyan helyzetben vagyunk mi is, mai magyar katolikusok, mint annak idején a gazdag ifjú. Tanítvánnyá kell lennünk ahhoz, hogy követői lehessünk Krisztusnak magában a misszióban is. (…) Meg kell ismernünk Isten törvényét, Isten akaratát, Jézus Krisztus személyét.” A Szentírás olvasása mellett meg kell tanulnunk Egyházunk hitét, erkölcsi tanítását – hangsúlyozta a bíboros. „Ezt a tanítást meg is kell tartanunk, mégpedig nem idegen, pusztán tárgyi szabályrendszerként, hanem Jézus Krisztus iránti odaadó és személyes szeretetben.”

A Karizmák Ünnepét idén Sillye Jenő jubileumi koncertje zárta a kegytemplom kertjében.

Török Viktória/Magyar Kurír