Budapest: A fenti címmel rendezi meg Magyarországon az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) szeptember 13. és 17. között éves nyári egyetemét Leányfalun, a Lelkigyakorlatos Házban. Az idei témaválasztás szoros kapcsolatban áll a bizottság küldetésével, amelyet Brüsszelben az Európai Bizottság mellett tölt be.

A COMECE nyári egyetemén a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a püspökkari titkárságok által felkért egyházi és világi munkatársak vesznek részt, idén kb. 35 fő. A nyári egyetemet az MKPK titkárságának felkérésére a Katolikus Ifjúsági Mozgalom (KIM) szervezi. A KIM egy alkalommal vendégül látja a nyári egyetem résztvevőit és megismerteti velük a katolikus ifjúság érdekében végzett tevékenységét és a hazai ifjúsági munka jellegzetességeit.

A nyári egyetemet Erdő Péter prímás, esztergom–budapesti érsek és Noel Treanor, a COMECE főtitkára közösen nyitják meg. Az elhangzó előadásokat hazai és külföldi kutatók, szakemberek, politikusok tartják. Vitaindítót tart Sandro Gozi, Romano Prodi kabinetjének tagja, előadást tartanak Paul Stoop, a berlini Amerikai Akadémia igazgató-helyettese, Szájer József, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, az Országgyűlés alelnöke. Elhangzik Tomka Miklós professzor és Jan Kerhofs SJ közös előadása az európai értékrend kutatásról. Érdekes színfoltja lesz a közép-kelet-európai kulturális örökségünk egy szeletét bemutató, Márai Sándor munkásságáról szóló bevezető előadás, valamint a szakmai beszélgetéseket kiegészítő kulturális programok, amelyek a magyar és a közép-európai kultúrák gazdag világából adnak majd ízelítőt a résztvevőknek.

A nyári egyetemen a résztvevők foglalkoznak a COMECE-nek az Európai Unió jövő évi bővítése kapcsán kiadandó állásfoglalásával is, melynek címe: „Nyissuk meg szívünket – a katolikusok felelőssége és az Európai Unió.”

A dokumentum felhívás a párbeszédre, amelynek célja egymás segítése az idők jeleinek értelmezésében és a katolikus felelősségének meghatározása az európai bővítés kapcsán. Az állásfoglalás hivatkozik II. János Pál pápának az Európai Parlamentben, 1988-ban tartott felszólalására, miszerint az egyháznak Jézus Krisztus üdvözítő szerepének hirdetése mellett feladata a vele egy irányba haladó, egy értéket valló világi kezdeményezések felkarolása.

A dokumentum felhívja a figyelmet a keresztény hagyomány azon elemeire, amelyekkel az egyház értékes hozzájárulást adhat az integráció folyamatához: különbözőség és egység értelmezése, kibékítése és harmonikus fenntartása; szubszidiaritás elve; vallás és politika szétválasztása; az Isten Országának megvalósulásába vetett bizalommal megerősített, elkötelezett cselekvés, az emberi kezdeményezések támogatása.

A dokumentum felhívja a figyelmet Robert Schumannak, az európai integrációs folyamat elindítójának tekintett, 1950-ben született nyilatkozatára, amelynek legfontosabb alapelvei a keresztény értékrendet tükrözik: béke és kiengesztelődés, a szabadon, önként vállalt részvétel az együttműködésben és ez ehhez való hűség az egymás iránti szolidaritás megélésével és a felelősség közös vállalásával.

A Katolikus Egyház teljes mértékig azonosulni tud és akar az integrációs folyamat azon gondolatával, miszerint a teljes szolidaritás csak a közjó és az emberek és nemzetek közötti egyenlőség tiszteletben tartásával valósulhat meg. A katolikusok felelőssége Európában, hogy megnyíljanak a különbözőségre, és közösen keressék a más keresztény vallásúakkal és nem hívőkkel a népek között megvalósítható egységet.

Ebben az együttműködésben azonban a közös alap csak a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd lehet és nem a másoktól elválasztó beletörődő elfogadás. A különbözőség elfogadásához az első lépés saját identitásunk megismerése. Az ökumené, a keresztény egységtörekvések több évtizedes tapasztalata jól segítheti az integrációs folyamatot a különbözőségeinkben rejlő gazdagság felfedezésében. Nemcsak közvetlen környezetünkért, hazánkért, hanem egész kontinensünkért is felelősek vagyunk, és rajta keresztül az egész emberiséget szolgálhatjuk.

A 2004-es esztendő, amely tíz új, az elmúlt 50 évben totalitárius diktatúrától szenvedett és a gyors politikai és társadalmi változások miatt nehézségekkel küzdő közép-kelet-európai ország csatlakozását hozza, egyben a XXI. század első szentéve lesz. A szentév a biblikus hagyományoknak megfelelően az igazságosság és a szolidaritás megnyilvánulásának éve.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy a COMECE püspökeinek kezdeményezésére közös egyhetes zarándoklatot rendeznek jövő tavasszal Santiago de Compostelába az új országok csatlakozásának időpontjában.

Magyar Kurír