„Ferenc pápa szereti a családokat” – Katekézissorozat gyermekeknek: A nagyszülők

Milyen jó is az, ha a nagyszüleink közel vannak hozzánk, ha együtt tölthetjük velük az időt, ha hallgathatjuk érdekes történeteiket, és megszívlelhetjük bölcs tanácsaikat. Előfordul, hogy nagyszüleink még fiatalok és velünk együtt játszanak. Máskor pedig annyira idősek, hogy lassúnak látjuk őket és úgy tűnik számunkra, hogy nem értik meg azt, amit csinálunk.

A pápa mindenkit arra emlékeztetett, hogy a nagyszülők és az idős emberek igazi gazdagságot jelentenek, de nem azért, mert időnként zsebpénzt vagy szép ajándékokat adnak nekünk. Azért kincsek ők a számunkra, mert érett élettapasztalatukkal valóban segíteni tudnak bennünket abban, hogy növekedjünk és hogy jól, szépen éljük az életünket.

Nem feledkezhetünk meg a nagyszüleinkről és az idős emberekről! Nem helyes, ha csak az ünnepeken, a különleges alkalmakkor látogatjuk meg őket, vagy akkor, amikor nekünk kényelmes. És ha olykor mérgesnek vagy bogarasnak, rigolyásnak tűnnek nekünk, akkor kérjük meg őket, meséljenek nekünk arról az időszakról, amikor annyi idősek voltak, mint mi. Miután meghallgattátok szavaikat, mondjatok nekik köszönetet és szeretettel öleljétek meg őket. Ezzel hihetetlenül boldoggá teszitek őket!

A nagyszülők szavának van valami különleges jellege a fiatalok számára. És ők tudják ezt. Nagymamám szavait – amelyet leírva adott nekem pappá szentelésem napján – ma is magammal hordom. Mindig ott van a zsolozsmáskönyvemben, gyakran elolvasom, és ez jót tesz nekem.

Mennyire szeretnék egy olyan Egyházat, amely túláradó örömével száll szembe a kiselejtezés kultúrájával! Azzal az örömmel, mely abból fakad, hogy a fiatalok és az idősek egymást újból átölelik! Ez az, amit ma az Úrtól kérek, ezt az ölelést!

Fordítás: Móger-Rassay Virág/Magyar Katolikus Családegyesület

Forrás és illusztráció: Pontificium Consilium pro Familia (A Család Pápai Tanácsa)

Magyar Kurír