A pápa fogadta a Consolata missziós szerzeteseket

Szegényen és egyszerűen kell jelen lenni az emberek között, megfelelő érzékenységgel az evangélium inkulturációjára – hangsúlyozta a szentatya. Kérte, hogy fgyelmüket összpontosítsák néhány fontosabb témára, mint az iszlámmal való párbeszéd, a női méltóság és a család értékeinek előmozdítása, az igazságosság és a béke iránti fogékonyság elősegítése.

Emlékeztetett arra, hogy a Jézussal való kapcsolat megújító ereje révén jelen tudnak majd lenni az evangelizálás új areopagoszain, és akár áldozatok árán is képesek lesznek nyitni a korunkban jelentkező valóságok felé is. A Consolata missziós nővérektől azt kérte a pápa, hogy alaposan mérlegeljék az adott nép helyzetét, ahol missziós szolgálatukat végzik, és vigyenek vigaszt a legnagyobb szegénységben élőknek, például Afrikában és Latin-Amerikában.

A Consolata misszionáriusok intézményeinek története – mint minden családé – hol árnyas, hol napos oldalon vezetett, s az utóbbi időkben a kereszt jelét hordozta magán. A pápa itt azokra a női és férfi szerzetesekre utalt, akik életük árán is szerették az evangéliumot. Ahhoz, hogy a küldetést tovább vigyék, elsősorban érezniük kell, hogy az Úr szereti őket, s így munkájuk mintegy válasz lesz erre a szeretetre. Krisztushoz idomulva a misszionáriusok mindenki másnál jobban „Isten családtagjaivá” válnak, és a szerzetesi élet során egyre inkább újra fölfedezik az isteni irgalmasságot. A pápa végül az alapítójuk, Boldog Allamano József által, a XX. század elején megjelölt út nagylelkű követésére buzdította a nagykáptalanjukat ünneplő Consolata missziós szerzeteseket és szerzetesnőket.

A legfontosabb torinói Mária-kegyhely, a Vigasztaló Szűzanya-kegyhely vezetőjeként alapította Boldog Allamano József a Consolata (Vigasztaló) Misszionáriusainak Intézetét 1901-ben. Az első négy misszionárius, két pap és két testvér 1902-ben indult el Kenyába. A szerzetesrend női ágát 1910-ben alapította Boldog Allamano József.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír