A pápa üzenetet küldött a nukleáris leszerelésről szóló ENSZ-konferenciára

A pápa üzenetét március 28-án, kedden olvasta fel Antoine Camilleri prelátus, a vatikáni államközi kapcsolatok titkárhelyettese, aki a szentszéki delegációt vezeti. Az üzenetben a szentatya utal az ENSZ-ben 2015. szeptember 25-én mondott beszédére (képünkön), melyben leszögezte, hogy a világszervezet alapokmányában foglalt elvek a békéről, a konfliktusok békés megoldásáról, a nemzetek közötti békés kapcsolatokról olyan etikát képviselnek, mely szöges ellentétben áll a nukleáris fenyegetésre épülő joggal és etikával, mely valójában az egész emberiség létét fenyegeti.

A 21. század világában számos kihívás fenyegeti a békét és a biztonságot – hangsúlyozza a pápa üzenete –, mint például a terrorizmus, az aránytalan konfliktusok, a környezetkárosítás, a szegénység, melyek nem csekély mértékben keltenek kétséget a nukleáris elrettentés alkalmassága iránt, hogy végül hatékonyan fel lehessen számolni ezeket a kihívásokat. Ezekhez az aggodalmakhoz társul még annak a figyelembevétele is – szól a pápai üzenet –, hogy egy esetleges nukleáris katasztrófa milyen beláthatatlan következményekkel járna. Hasonló aggodalmat kelt a nukleáris készletek leselejtezése, melyek pedig egészen más célkitűzéseket szolgálhatnának a béke és az átfogó emberi fejlődés szolgálatában. Egyébként pedig fel kell vetni azt a kérdést, hogy miként is tartható fenn a félelemre alapuló egyensúly, amikor az valójában növeli a félelmet és aláássa a népek közötti kölcsönös bizalmat – írja a pápa az ENSZ-konferenciára küldött üzenetében.

A pápa leszögezi, hogy a béke és a nemzetközi stabilitás nem épülhet a biztonság ilyen hamis értelmezésére. A békét ezzel szemben az igazságosságra, az átfogó emberi fejlődésre, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására, a teremtett világ őrzésére, a közéletben való részvételre, a népek közti bizalomra, a békés intézmények előmozdítására, a neveléshez és az egészséghez való hozzáférésre, a párbeszédre és a szolidaritásra kell építeni. Ebben a távlatban tovább kell lépni a nukleáris elrettentésen. A nemzetközi közösség hivatása, hogy előretekintő stratégiákat alkalmazzon.

Ebben az összefüggésben a nukleáris fegyverek teljes kiküszöbölése morális és humanitárius jellegű követelmény. Konkrét támaszra van szükség a béke és a biztonság etikájának megfontolásához, mely túllép a félelem és az elszigetelődés ma oly sokszor vitatott jelenségén. Egy atomfegyverek nélküli világ elérése azonban hosszú folyamat, mely arra a meggyőződésre épül, hogy minden mindennel összefügg egy átfogó ökológia szempontjából. Ehhez pedig meg kell erősíteni igazi valóságérzékkel a párbeszédet, és meg kell szilárdítani a bizalmat és az együttműködést.

A növekvő egymástól függés és a globalizáció miatt össze kell hangolni és közössé kell tenni az atomfegyver-fenyegetésre adott kölcsönös válaszunkat, ami a közjót szem előtt tartó párbeszéd révén valósulhat meg. Ezt a párbeszédet együtt kell folytatniuk az atomfegyverrel rendelkező és azzal nem rendelkező államoknak, a katonai és a civil szférának, a vallási közösségeknek és a polgári társadalomnak, valamint a nemzetközi szervezeteknek. Kerülni kell a kölcsönös vádaskodást. Az emberiségnek van képessége ahhoz, hogy együtt építse „közös házunkat”. Van hozzá szabadságunk és értelmünk, van képességünk, hogy vezessük és irányítsuk a technológiát, de arra is van lehetőségünk, hogy korlátozzuk a hatalmunkat, és azt egy másik típusú fejlődés szolgálatába állítsuk, ami emberibb, közösségibb és átfogóbb jellegű.

A konferencia résztvevői etikai és morális szempontból kívánnak tárgyalni a lehetséges szerződésről – írja Ferenc pápa. A szentatya szerint ez a reménység gyakorlása, és emiatt annak a kívánságának ad hangot, hogy a tanácskozás jelentős lépést tudjon tenni egy nukleáris fegyverek nélküli világ felé.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va (archív)

Magyar Kurír