Ferenc pápa: Isten nem tud kevesebbet adni, mint mindent

Nem lehet egyszerre két úrnak szolgálni, mert vagy az Urat szolgáljuk, vagy a gazdagságot – utalt a szentatya a szentmise kezdetén arra, hogy az Egyház a hamvazószerda előtti napokon Isten és a gazdagság kapcsolatáról elmélkedik.

A mai evangélium a gazdag ifjú történetét folytatta, aki szomorú szívvel hagyja el Jézust, mert visszatartja a nagy vagyona. Péter apostol ellenben a többiek nevében is mintegy „benyújtja a számlát” az Úrnak: „Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged.” Jézus válaszában a mindenségről, arról a teljességről szól, amit Isten ad nekünk, de hozzáteszi, hogy ez a „kereszten megsemmisülő teljesség” – fogalmazott Ferenc pápa.

Jézus a tegnap olvasott evangéliumi szakaszban meglepi és egy kicsit meg is félemlíti az apostolokat, mikor ezt mondja: „Milyen nehéz a gazdagnak belépni a mennyek országába! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába!” Ma ellenben a Márk-evangélium Pétert mutatja nekünk, aki az Úrtól azt kérdi, hogy mi lesz velük, hiszen ők mindent elhagytak… Úgy tűnik, mintha Péter benyújtaná a számlát. Nem is tudta, mit mondjon: „Igen, ez a gazdag elment, eltávozott, de mi…? mi lesz velünk?” – vetette fel az apostol „fejével gondolkodva” a szentatya.

Jézus válasza azonban világos: „Én mondom nektek, hogy aki értem mindent elhagyott, mindent megkap helyette.” „Nézd, mi mindent elhagytunk!” – hangzik az apostol szava, Jézus pedig azt mondja: „Mindent megkaptok, azzal a túlcsorduló mértékkel, amivel Isten méri az ajándékait.” „Bizony, mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap; most, ezen a világon otthont, testvért, anyát, apát, gyermeket és földet, az eljövendő világban pedig örök életet.” Az Úr nem tudja megtenni, hogy ne mindent adjon. Amikor ő ad valamit, önmagát adja, és ez a minden! Mindazonáltal – tette hozzá a pápa – van még egy kifejezés ebben az evangéliumi szakaszban, ami elgondolkodtat bennünket: megkapni már most mindent százszorosan, otthont, testvért, de „üldözések közepette”.

Ez egy másfajta gondolkodásmód és másféle cselekvés. Mert Jézus önmagát adja, de a teljesség, Isten teljessége a „kereszten megsemmisülő teljesség”. Ez Isten ajándéka: a „megsemmisült teljesség” – foglalta össze ismét a pápa. – De ez a keresztény ember stílusa is: keresni a teljességet, a kereszten megsemmisült teljességet és követni ezt az utat.

Nem könnyű, ez nem könnyű út! Milyen is ez a „mindent odaadni és mindent megkapni” út? Az olvasmányban hallottuk a választ, Sirák fiának könyvében: „Dicsőítsd meg az Urat nagylelkűségeddel, és ne légy fukar, amikor első termésed feláldozod. Minden adakozásnál vidám legyen arcod, és örömmel ajánld fel a tizedet! Úgy adj a Magasságbelinek, ahogy ő ad neked; adj jó lélekkel, ahogy telik tőled!” Tehát elégedett szem, örömteli arc, jó lélek… Ezek annak a jelei, hogy a minden és semmi, vagyis a „megsemmisülő teljesség” útján haladunk, ez az öröm! – hangsúlyozta Ferenc pápa.

A gazdag ifjú végül komor arccal, leverten távozott. Nem volt képes elfogadni, nem tudta befogadni ezt mindezt. A szentek viszont, Péter maga is, elfogadták végül ezt az ajándékot. A próbatételek, a nehézségek közepette örömteli volt Péter arca, elégedettek a szemei és derűs a szíve. Ez tehát a jele annak, ahogy Jézus ajándékát elfogadjuk – tette hozzá a szentatya, majd ennek illusztrálására Szent Hurtado Albert chilei jezsuita alakját idézte fel, aki a múlt század első felében élt. 

Mindig dolgozott, számtalan nehézség közt, a szegényekért fáradozott. Olyan ember volt, aki tényleg nyakába vette az ország összes útját, a karitász, a szeretet sürgette a szegények megsegítésére. Közben üldözték, és sokat kellett szenvednie. Amikor azonban megérkezett, „a kereszten megsemmisülve”, ezt mondta: „Contento, Señor, contento”, vagyis „Boldog vagyok, Uram, boldog”. Az Úr tanítson meg bennünket arra, hogy az ő útjain járjunk, tudjunk haladni a kegyelmével a minden és semmi nem könnyű útján! Jézus Krisztus „megsemmisült teljességének” az útján! És legfőképp, legyen erőnk mindig kimondani: „Boldog vagyok, Uram, boldog!” – buzdított homíliája végén a pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír