Ferenc pápa: Jézus mester és barát, aki tanít és gondjaiba vesz minket

Ferenc pápa beszédének és gyermekek békeüzenetének teljes fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai vasárnap evangéliuma (vö. Mk 1,21–28) annak a nagyobb elbeszélésnek a része, amelynek a „Kafarnaumban töltött nap” címet adhatjuk. A mai szöveg középpontjában az ördögűzés eseménye áll, az evangélista ezen keresztül mutatja be Jézust szavakban és tettekben hatalmas prófétaként.

Jézus belép a kafarnaumi zsinagógába, és elkezd tanítani; az emberek ámulnak szavain, mert azok nem megszokott szavak, nem olyanok, mint amilyeneket általában hallanak. Az írástudók ugyanis tanítanak, de saját tekintély nélkül: a hagyományra támaszkodnak, arra, amit előttük Mózes és a próféták mondtak. Ezzel szemben Jézus tekintéllyel tanít, úgy tanít, mint akinek van tekintélye, és így Isten küldötteként tárja fel magát, és nem egyszerű emberként, akinek korábbi hagyományokra kell alapoznia tanítását. Jézusnak teljhatalma van. Az ő tanítása új, és az evangélium elbeszélése szerint az emberek megjegyezték: „Új tanítás, és milyen hatalmas!” (Mk 1,27).
Ugyanakkor Jézus tettekben is hatalmasnak tárja fel magát. A kafarnaumi zsinagógában van egy tisztátalan lélektől megszállt ember, s a lélek ezeket a szavakat kiáltva nyilvánul meg: „Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje!” (Mk 1,24). Az ördög igazat mond: Jézus azért jött, hogy elpusztítsa az ördögöt, hogy elpusztítsa a gonoszlelket, hogy legyőzze. Ez a tisztátalan lélek ismeri Jézus hatalmát, és a szentségét is fennhangon hirdeti. Jézus ráparancsol: „Hallgass el, és menj ki belőle!” (Mk 1,25). Jézusnak ez a pár szó elég ahhoz, hogy legyőzze a sátánt, aki úgy megy ki az emberből, hogy „összevissza rángatja, és hangosan kiabál” (Mk 1,26), mondja az evangélium.

Ez a tény nagy hatással van a jelenlevőkre, mindnyájukat félelem fogja el, és azt kérdezgetik egymástól: „Mi ez? […] Még a tisztátalan lelkeknek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki!” (Mk 1,27). Jézus hatalma megerősíti tanításának tekintélyét. Ő nemcsak szavakat mond, hanem cselekszik. Így a szavakkal és a tettek hatalmával nyilvánítja ki Isten tervét. Az evangéliumban ugyanis azt látjuk, hogy földi küldetésének teljesítése során Jézus mind prédikálással, mind a betegekre, szükséget szenvedőkre, gyermekekre, bűnösökre irányuló odafigyelés és segítségnyújtás számtalan tettével tárja fel Isten szeretetét.

Jézus a mi szavakban és tettekben hatalmas mesterünk! Jézus megadja nekünk azt a fényt, amely megvilágítja létezésünk olykor sötét útjait; megadja nekünk azt az erőt is, amely szükséges ahhoz, hogy megküzdjünk a nehézségekkel, a próbatételekkel, a kísértésekkel. Gondolkodjunk el, milyen nagy kegyelem számunkra, hogy megismerhettük ezt az ennyire hatalmas és ennyire jó Istent! Mester és barát, aki mutatja nekünk az utat, és gondjaiba vesz minket, főleg, amikor szükségben vagyunk.

Szűz Mária, a figyelmes asszony, segítsen, hogy csendet tudjunk teremteni magunkban és magunk körül, hogy meghalljuk a világ hangzavarában a létező leghitelesebb szót: Fiának, Jézusnak a szavát, aki hirdeti létezésünk értelmét, és kiszabadít minket minden rabságból, a gonosz rabságából is.

A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:

Kedves testvéreim!

Tegnap Afganisztánból kaptuk azt a fájdalmas hírt, hogy a fővárosban, Kabulban borzasztó terrorista mészárlás történt, melynek következtében több mint százan meghaltak és nagyon sokan megsebesültek. Néhány napja egy másik súlyos merénylet is történt, szintén Kabulban, rettegést és sok ember halálát okozva egy nagy hotelben. Meddig kell még az afgán népnek elszenvednie ilyen embertelen erőszakot? Imádkozzunk az összes elhunytért és családtagjaikért, és imádkozzunk mindazokért, akik továbbra is a béke építésén fáradoznak abban az országban.

Ma tartjuk a leprás betegek világnapját. Ez a betegség sajnos még ma is létezik, főleg a legelesettebb és legszegényebb embereket sújtja. Biztosítjuk e testvéreinket közelségünkről és együttérzésünkről; és imádkozunk azokért is, akik gondozzák őket és a társadalomba való visszailleszkedésükön fáradoznak.

Köszöntöm a családokat, az egyházközségeket, a társulatokat, és mindazokat, akik Olaszországból vagy a világ más részeiből érkeztek. Külön is köszöntöm a Badajozból (Spanyolországból) érkezett diákokat, a Ljubljanából, valamint Velencéből és Vegliéből jött híveket.

Nagy szeretettel köszöntöm a római egyházmegye Katolikus Akciójához tartozó fiúkat és lányokat! Remélem, hogy a zajongás mellett jó dolgokat is tudtok csinálni, nemde?! Kedves gyerekek, ma is sokan eljöttetek a „Békekaraván” végén, a vikárius érsek, valamint segédkező szüleitek, nevelőitek és papjaitok kíséretében. Köszönöm nektek ezt a kezdeményezést! Köszönöm, szívből köszönöm! Fáradhatatlanul legyetek a béke és az öröm eszközei kortársaitok között! Most pedig hallgassuk meg mindnyájan azt az üzenetet, amelyet barátaitok, akik itt állnak mellettem, felolvasnak nekünk!

Luca és Desirée felolvassák a békeüzenetet:

Kedves Ferenc pápa!

Idén is nagy lelkesedéssel, a római Katolikus Akció összes gyermektagja körbeveszünk téged, hogy hangosan kiáltsuk békevágyunkat.

Tudjuk, hogy nagy aggodalommal szemléled azt a sok helyet, amelyet a háború megtépázott, és gyakran fordulsz hozzánk olyan szavakkal, amelyek arra késztetnek, hogy elgondolkodjunk erről a témáról.

Idén a római Katolikus Akció tevékenysége a fotózás világára fókuszál, és a jelmondatunk: „Készek a felvételre”. Te tudod, hogy mi, fiatalok mennyire szeretjük a képi világot, mennyire ügyesen tudjuk használni az audiovizuális eszközöket, így tehát rögtön fellelkesedtünk.

Tanáraink elmagyarázták, hogy egy fotó vagy egy videofelvétel nem banális dolog, mert egy kép sosem semleges. Az mindig üzenetet hordoz, mely lehet akár békeüzenet is.

Abban az evangéliumi szakaszban, amely az egész Katolikus Akciót elkíséri ebben az évben, s amelyben az „özvegyasszony két fillérjéről” van szó, Jézus is két képet tár szemünk elé, amelyek két pillanatfelvételhez hasonlítanak: egyfelől ott vannak az írástudók, akik nagyra tartották magukat, és nem segítették a szegényeket; másfelől ott az özvegyasszony, aki hivalkodás nélkül odaadja mindazt, amije van. Jézus megérteti velünk, hogy mindazt, ami körülöttünk történik, figyelemmel kövessük, és hogy segítő szándékunknak azonnal az emberek felé, valamint a szegénység és szükség helyzetei felé kell irányulnia. Kicsiny létünkre mi szeretnénk elköteleződve segíteni: ígérjük neked, hogy igyekszünk egészen bevetni magunkat!

Ilyen megfontolásból, a béke hónapja folyamán, a római Katolikus Akció egy szolidaritási projektet támogat: Irakban, a Terre des Hommes [emberek földje] társasággal karöltve segítjük a mozgáskorlátozott menekült gyermekeket, akik a közel-keleti háborúkból jönnek. Örülünk, hogy szolidaritási gyűjtésünket azok a hozzánk hasonló gyermekek kapják meg, akik kétszeresen szenvednek: a mozgáskorlátozottság és a háború miatt. Ebbe a gyűjtésbe bevontuk a fiatalokat és a felnőtteket is: mi – képességeinkhez mérten – a béke misszionáriusai akarunk lenni, segíteni akarjuk a körülöttünk élőket, hogy feléd haladjanak.

Kedves pápa, te tudod: az egész római Katolikus Akció szeret téged, imádkozik veled és érted!

Köszönet, köszönet és még egyszer köszönet üzeneteidért, példamutatásodért és szeretetedért!

A római Katolikus Akció gyermektagjai

[A pápa az üzenetet felolvasó két gyermekhez fordul]: „Köszönöm, köszönöm! Maradjatok itt! Üdvözöljétek az embereket, integess, integess, félelem nélkül!”

Most pedig a békéért mondott imáinkkal együtt, mindenki a maga szívében imádkozzon a békéért! Ezekkel az imákkal együtt szállnak az égbe a léggömbök!

[Felengedik a léggömböket.]

Láttátok ezeket a léggömböket? Amikor rosszul imádkozunk, amikor nem olyan életet élünk, amilyet Jézus szeretne, imáink nem indulnak a cél felé, és ezért segítségre szorulnak, hogy felfelé tessékeljük. Amikor úgy érzitek, hogy imáitok nem emelkednek fel, kérjetek segítséget valakitől!

Mindenkinek szép vasárnapot kívánok! Kérlek titeket, ne feledkezzetek el imádkozni értem!

Jó étvágyat az ebédhez! A viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: ANSA

Magyar Kurír