Ferenc pápa a lett közélet képviselőihez: A szabadság ajándék, de feladat is

Ferenc pápa – 2018. szeptember 25., kedd | 18:09

A pápa szeptember 24-én, hétfőn reggel indult a litvániai Vilniusból Rigába, a lett fővárosba egynapos látogatásra.

A Szentatya helyi idő szerint reggel fél 9-kor érkezett meg a rigai repülőtérre, ahol az államfő köszöntötte. Hivatalos fogadására az elnöki palotában került sor, amit a pápa udvariassági látogatása követett a köztársasági elnöknél. A négyszemközt folytatott megbeszélés után Ferenc pápa a lett közélet, a helyi civil társadalom és a diplomáciai testület képviselőivel találkozott.

Beszédében a pápa természetesen Lettország függetlensége visszanyerésének centenáriumát helyezte a fókuszba. Felidézte, hogy Lettországot komoly társadalmi, politikai, gazdasági és spirituális próbatételek sújtották, amelyek a múlt megosztottságából és konfliktusaiból származtak. Mára az ország a régió egyik legfőbb központja kulturális, politikai és hajózási szempontból. A kultúra és a művészet lett képviselői – különösképpen a zene világában – jól ismertek külföldön. Az ország sérelmeit és fájdalmát énekké és tánccá formálta át, ezáltal a párbeszéd, a találkozás, a békés együttélés helyévé vált, amely előre tekint – fogalmazott a pápa.

Az egész társadalom életében nagy jelentősége van a centenáriumnak. A lettek jól ismerik a szabadság árát, amelyért meg kellett küzdeniük. A szabadság azoknak a gyökereknek köszönhetően valósult meg, amelyekkel a lettek rendelkeznek. „Gyökereim az égben vannak” – idézte a pápa Zenta Maurina lett írónő szavait. Anélkül, hogy felfelé tekintenénk, és magasabb távlatok felé fordulnánk, amelyek a „transzcendens méltóságra” emlékeztetnek bennünket, nem sikerülhetett volna a lett nemzet újjáépítése. Ez a lelki megközelítés a szolidaritás, az együttérzés, a kölcsönös segítség konkrét kis gesztusaiban nyilvánult meg, amelyek támogatást nyújtottak a letteknek, és megadták nekik a szükséges kreativitást, hogy új társadalmi dinamikával éljenek a korlátozó és kirekesztő törekvésekkel szemben, amelyek mindig fenyegetik a társadalom szövetét.

Ferenc pápa örömét fejezte ki amiatt, hogy Lettország értékei között fontos helyen található a Katolikus Egyház, amely együttműködik a többi keresztény egyházzal. Ez is annak a jele, hogy lehetséges szeretetközösséget építeni a különbözőségekben. Ez akkor valósul meg, ha az embernek van bátorsága a konfliktusos felszínen túllépni, és a mélyebb méltóságába beletekinteni. Amikor az egyén és a közösség megtanulja maga és a saját részérdekei fölé helyezni a célt, akkor a megértés és a kölcsönös elkötelezettség szolidaritássá változik. Ahogy korábban táplálta a lett nép életét az evangélium, úgy ma is újabb utakat nyithat meg, hogy szembe tudjanak nézni a jelenlegi kihívásokkal, értékelve a különbözőségeket, és mindenekelőtt előmozdítva a szeretetközösséget mindenkivel.

A függetlenség visszanyerésének századik évfordulója arra emlékeztet, hogy továbbra is törekedni kell Lettország szabadságára és függetlenségére, ami ajándék, de egyben mindenkit érintő feladat is – hívta fel a figyelmet a pápa. A szabadságért munkálkodni azt jelenti, hogy kötelezettséget vállalunk az egyén és a közösség átfogó és befogadó fejlődéséért. Ma azért ünnepelhetünk, mert korábban sokan megnyitották az utakat, a kikötőket és a jövőt, és örökségül hagyták a ma élőknek ugyanezt a felelősséget: elkezdeni a jövőt, amelyben a cél az, hogy minden az élet, az élet továbbadása szolgálatában álljon. Ennek jegyében keressük fel a Szabadság-emlékművet e találkozó után, ahol gyermekek, fiatalok és családok lesznek jelen – hangsúlyozta a pápa.

Ők emlékeztetnek arra, hogy Lettország „anyasága” – amely a pápai út mottójában is szerepel – visszaköszön abban, hogy képes olyan stratégiákat előmozdítani, amelyek valóban hatékonyan összpontosítanak a családokra, az idősekre, a gyermekekre, a fiatalokra, sokkal inkább, mint a gazdaság előtérbe helyezésére az élettel szemben. Ez az „anyaság” abban is testet ölt, hogy Lettország legyen képes munkalehetőségeket teremteni úgy, hogy senkinek ne kelljen gyökértelenné válnia saját jövője építése miatt. Az emberi fejlődés indexe a növekedés és a megsokszorozódás képességében mérhető. A közösség fejlődését nem kizárólag az anyagi javak és erőforrások jelentik, amelyeket birtokolhatunk, hanem a vágy, hogy életet nemzzen és jövőt teremtsen. Ez csak olyan mértékben valósulhat meg, amennyiben rendelkezik gyökerekkel a múltban, kreativitással a jelenben, illetve bizalommal és reménnyel a jövő iránt. Továbbá abban a képességben mérhető, hogy mennyire tudja feláldozni magát és felvállalni egy célt, mint a múlt nemzedékei, melyek tanúságot tudtak tenni erről – zárta beszédét a pápa.

Ezt követően a Szentatya megkoszorúzta a Szabadság-emlékművet, amelyet 1935-ben emeltek, és jelképes, hazafias értékkel bír a lett nép számára. Talapzatán egy lett költőtől származó idézet áll: „A hazáért és a szabadságért”.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria