Elsőként a belterjes és szisztematikus társadalmi egyenlőtlenség és a Föld kizsákmányolása növekedésének témáját érintette a pápa. Megállapította, hogy az egyenlőtlenség és a kizsákmányolás nem végzet és nem is történelmi alapjelleg, hiszen sokféle egyéni magatartástól és a társadalom meghatározta gazdasági rendszabályoktól függ, mint az energiagazdálkodás, a munkaerőpiac, a bankszektor, a jólét, az adórendszer és az oktatásügy. Ha ezekben a szektorokban a profit a meghatározó, akkor a demokrácia a pénzuralom felé tart, és növeli az egyenlőtlenséget. Ám ez nem szükségszerűség, hiszen vannak időszakok, amikor némely országban csökken az egyenlőtlenség, és jobban védik a környezetet.
Másik témaként a Szentatya az „emberhez méltó munka” világát érintette. Felidézte, egykor az Egyház is a „munkás jogos bérét” sürgette, ma pedig azt hangsúlyozza, hogy a termelési folyamatot az ember igényeihez és életformájához kell szabni, tekintettel a teremtett világra is. Új munkahelyek teremtésére van szükség, nyitott és vállalkozó szellemű emberekre. Ehhez ma el kell szakadni a közéleti lobbiktól, és le kell győzni a spirituális lustaságot. A politika pedig valóban álljon az ember, a közjó és a természet tisztelete szolgálatában.
A mai kihívásokra adott megfelelő választ a pápa a „társadalom benső átalakításától” várja. A piac ne csak a „gazdagság növelésében” legyen érdekelt, hanem álljon az „átfogó emberi fejlődés szolgálatában”. A hatékonyság oltárán nem áldozhatjuk fel a mai idők aranyborjújaként a demokráciát, az igazságosságot, az igazságot, a családot és a teremtett világot. Éppen ezért az ember és környezete baráti etikájának távlatában a piac civilizálására kell törekednünk!
Utolsó gondolatként Ferenc pápa „az állam szerepét” elemezte. Hangsúlyozta, az állam nem lehet egyetlen és kizárólagos tulajdonosa a közjónak, hanem a civil társadalom közbeeső szerepére is számítania kell. Ennek figyelmen kívül hagyása „megsértené a szubszidiaritás alapelvét”.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: News.va
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria