Ferenc pápa római egyházmegyéje papjaihoz: A Szentlélek egy rúgással levegőbe röpíti az asztalt

A találkozó kezdetén Mario Pecchielan, a San Giovanni Battista De Rossi-egyházközség plébánosa bemutatta a város helyzetét a számadatok tükrében is. Több nem olasz él a fővárosban; csökken a hivatások, a keresztelők és a házasságkötések száma. A szentmisék látogatottsága 9-10 százalékra esett vissza. Mario Pecchielan utalt az „új evangelizációra”, melynek szembe kell néznie azzal, hogy „Róma, a kereszténység szíve missziós terület” és ennek jegyében a „helyi egyháznak misszióssá kell válnia”, majd társai nevében arra kérte püspökét, Ferenc pápát, hogy „segítsen nekik előbbre jutni”.

A pápa az adott helyzet „első kísértésének” nevezte azt a szándékot, mely „rendbe akarná tenni az egyházmegyét és benne a plébániákat”, ami szerinte azt jelentené, hogy „visszafordulva magunkra tekintünk, és belül nézünk magunkra”. „Helyrehoznánk egy múzeumot, és benne minden rendben lenne. Idomítanánk az emberek, a fiatalok szívét, a családokat, de ez nagyobb bűn lenne, mint a világiasság. Nem rendbetételről van szó!” – hangsúlyozta a pápa. A beszámoló kapcsán megjegyezte, hogy a „fennálló kiegyensúlyozatlanságot nekünk kell a kezünkbe venni, ne féljünk attól. Az Úr azt mondja nekünk: az evangélium kiegyensúlyozatlan tanítás.”

„A jézusi boldogmondások aránytalansága például Nobel-díjat érdemelne” – mondta a Szentatya, majd Jézus kafarnaumi beszédét érintette, ahol „az apostolok estefelé már az órájukat nézték: Ez már sok, nekünk imádkozni kell, aztán enni, küldd el, Uram, a tömeget, eredjenek vásárolni valamit. Ez az egyensúly kísértése az egyháziak részéről. De szerintem itt kezdődik a klerikalizmus, hogy ők, az emberek, menjenek el. És így lesz nekik egy szép egyházmegyéjük, amely működik. Klerikalizmus és funkcionalizmus.” Ferenc pápa példaként említett egy egyházmegyét, ahol több alkalmazott dolgozik, mint a Vatikánban, „és közben lassan eltávolodik az Istentől, miközben kultikus tisztelettel adózik a harmóniának – nem a szép dolgoknak, hanem a funkcionalizmusnak”. „Találkozókat szerveznek, szinódusokat tartanak, de a szinódushoz Szentlélek kell, aki egy rúgással levegőbe röpíti az asztalt” – mondta a pápa.

Majd arra buzdította a papjait, hogy alázattal hallgassák meg az emberek kiáltását, helyezzék őket a középpontba, mint ahogy Jézus a kisgyermeket. „Jaj annak ellenben, aki fölülről tekint le a kicsikre, és megveti őket! Az alázat mellett önzetlen magatartás szükséges. Az önzetlenség, az önmagunk iránti érdektelenség ahhoz kell, hogy mások felé fordulhassunk. A Szentlélek nem ért az egyensúlyhoz, a jó pásztort is az egy elveszett után küldi a kilencvenkilenc igazzal szemben. Be kell gyakorolnunk ellenben azt a magatartást, mely szemlélődő tekintettel néz az emberekre.” Végül Ferenc pápa arra intette a papjait, hogy kerüljék a rasszizmust és a populizmust.

Forrás: Vatikáni Rádió; Agensir.it

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír