Ferenc pápa a Shalom közösséghez: Ha tudunk nevetni önmagunkon, az megment az öntetszelgéstől

„Ha tanúságot teszünk Isten irgalmasságáról, és kilépünk önmagunkból, akkor ez megszabadít az önközpontúságtól, az önmagunkra hivatkozás kísértésétől, a nevetés pedig megment az öntetszelgő nárcizmustól” – ezt volt a pápa beszédének egyik legjelentősebb üzenete.

Nem tehetitek meg, hogy csak beszéltek az irgalmasságról, hanem tanúságot is kell róla tennetek! – figyelmeztette a pápa a fiatalokból álló közösség tagjait. Szükséges tehát, hogy magatokból kilépve másokkal megosszátok azt. Hirdetni kell, hogy az Isten jó, és hogy mindig várja az embereket, még életük legnehezebb pillanataiban is. Nem véletlen, hogy a tékozló fiúról szóló példabeszédben az atya, aki hazavárja a fiát, már messziről meglátja közeledtét. Ez az, ami megérteti velünk, hogy miben is áll az irgalmasság – tette hozzá Ferenc pápa.

A Szentatya a VI. Pál teremben a Shalom közösség tagjait óva intette az önmagukra hivatkozás kísértésétől, attól, hogy túlságosan önmagukra összpontosítsanak. A jelenkori kultúra, amelyben élünk – magyarázta a pápa, –, túlságosan önző, jó adag nárcizmus van benne, öntetszelgéssel van tele. Nem veszi észre, hogy a nárcizmus szomorúságot eredményez, mert aggodalom tölti el napról napra, hogy a lelkét újból és újból ki kell sminkelnie, miközben persze nem vesz tudomást a többiekről, mert magával foglalkozik. Nem tükörbe kell tehát nézni, hogy abban önmagunkat lássuk meg, hanem a másik emberre kell tekinteni – ajánlotta Ferenc pápa. Adott egy ötletet is: „Ha újból tükör elé álltok, nevessétek ki saját magatokat!”

A kábítószer fiatalokat is érintő súlyos problémája kapcsán a pápa az egyik tanúságtevő vallomására hivatkozva, aki kimenekült a drog alagútjából, kijelentette: a kábítószer egyike a ma uralkodó kultúra eszközeinek, gyökértelenné tesz, mert kitép a jelenből és a múltból is, kiszakít a családi kötelékből és a szeretetkapcsolatokból. Gyökerek nélkül élni, ebben áll a kábítószer drámája! – hangsúlyozta. – Úgy lehet belőle kilépni, hogy tudomásul vesszük és elhisszük, hogy újjá tudjuk teremteni az életünket.

A fiatalokkal foglalkozó szinódusra készülve azt ajánlotta a pápa, hogy mindenkinek meg kell különböztetnie a hivatását, hogy lássa, mi az, amit az Úr ad neki a missziója számára. Adjunk tehát ingyen, mert ez megtölti a lelkünket. Végül a Shalom közösség idősebb tagjaihoz szólva a fiatalabbakkal való párbeszédet ajánlotta nekik, hogy kölcsönösen hallgassák meg egymást. A fiatalokat nem szabad a ruhatárban tartani, mintha megőrzésre adták volna őket! – hangoztatta, és felelevenítette azt a nemrégi élményét, amikor egy idősotthonba látogatott fiatalok társaságában, akik azonnal elkezdtek gitározni, ezután pedig már könnyű volt elkezdeni beszélgetni az idősekkel, akik a bölcsesség hordozói.

* * *

A Katolikus Shalom Közösséget Moysés Louro de Azevedo Filho alapította 22 éves egyetemistaként társával, Maria Emmirrel együtt. 1982-ben az észak-brazíliai Fortalezában nyitott egy kávézót Shalom néven a fiatalok evangelizálása céljából, majd másik négy fiatallal létrehozott egy bárt is, ahol mindenki önkéntesként dolgozott. Az első épületet 1983-ban kibővítették, és a „Shalom da Paz”, vagyis a „Béke Shalomja” néven lett ismert, mivel a Béke Királynője plébánia területén helyezkedett el.

A Shalom közösség egy ifjúsági csoporttal kezdte meg működését: pizzériát nyitottak a fiatalok találkozási helyeként. A közösség évről évre növekedett, egész Brazíliát behálózó evangelizációs központokat hozott létre, majd eljutott számos más országba, köztük Olaszországba és Franciaországba, Svájcba, Izraelbe, Kanadába, Angliába, de jelen vannak Uruguayban, Algériában, Madagaszkáron, Francia Guyanában, Portugáliában, és 2009 óta Magyarországon is. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hívta meg őket, hogy Budapesten is nyissanak egy kávézót, és járják az országot. A közösség 2007. február 22-én szentszéki jóváhagyást nyert mint a hívők pápai jogú nemzetközi társulata, amit 2012-ben véglegesítettek. 2010-ben negyven házuk működött Brazíliában, és tizennégy más országokban.

A Katolikus Shalom Közösség karizmájának alapját három összetevő alkotja. Első a szemlélődés: a feltámadt Krisztus szemlélése által igyekeznek megtalálni azt a békét, amit a feltámadt Krisztus adott mindazoknak, akikkel találkozott. A béke szó héberül ’shalom’, innen kapta a közösség is a nevét. A másik tevékenység az egység építése, ennek jegyében a szemlélődés útján megtapasztalt békét közösségben élik meg. Végül az evangelizálást tartják szolgálatuknak, mert a közösség fő célja a fiatalok közötti misszió. A megtapasztalt és megélt békét hirdetik az embereknek. Új formákkal, eszközökkel igyekeznek elérni a társadalom minden tagját. Különösen a fiatalokat célozzák meg. Pizzázókban, kávéházakban, koncerteken, fesztiválokon keresztül igyekeznek elérni őket, gyakorta brazil dalokat és csoportos brazil táncokat tanítva.

A közösségnek két ága van, az életközösség és a szövetség formájában. Az életközösség tagjai, mintegy háromezer fiatal, teljes egészében az imádságnak és a küldetésnek szentelik magukat. Ez az ág 1985-ben jött létre, az alapító által leírt szabályok szerinti életre tesznek ígéretet. A tagok misszionáriusok, akik vagyonközösséget alkotnak és a közösség házaiban élnek. Képzésük első évében kapnak egy tau alakú keresztet, amely a héber ábécé utolsó betűjét formázza, és Szent Ferenc számára Krisztusnak a kereszten feltárt szeretetét jelentette. A keresztre a „Shalom” szó van tűzzel égetve, héber betűkkel. A kereszt zsinórja bézs vagy sötétbarna színű a képzettségtől függően. Minden alkalommal, mikor leveszik vagy megcsókolják, ezt mondják: „Köszönöm, Uram, hogy kiválasztottál engem.”

A szövetség tagjai, nagyjából 150 ezren, nem élethivatásszerűen elkötelezett, úgynevezett külső tagok, akik ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, mint az életközösségben élők, de karizmájukat saját családjukban, munkájukban, a társadalomban élik meg. 1986-ban jött létre ez az ág, amelynek tagjai hetente kétszer járnak össze imádkozni. A tagok misszióba küldhetők. Képzésük első évében ők is kapnak egy tau formájú keresztet, amelynek zsinórja szürke vagy fehér, szintén a képzettségtől függően.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír