A hétfő délelőtti előadás a pápa nagyböjti lelkigyakorlatán – Alázatosan hallgassuk meg egymást

Ferenc pápa – 2017. március 7., kedd | 18:40

Hallgatok az Úr szavára, aki alázatosan beszél hozzám, vagy inkább saját érdekeimet Isten országa elé helyezem? – erről elmélkedett Giulio Michelini ferences szerzetes március 6-án, hétfőn délelőtt, a pápának és a Római Kúria tagjainak tartott nagyböjti lelkigyakorlat második napján.

Hetvennégy résztvevője van a lelkigyakorlatnak, ami március 5. és 10. között zajlik a Róma közelében található kisváros, Ariccia lelkigyakorlatos házában. A bevezető előadást követő második elmélkedés témája: Péter vallomása és Jézus útja Jeruzsálem felé, Máté evangéliuma szerint.

Az elmélkedéssorozatot vezető ferences szerzetes rámutatott: Jézus imádságban hozta meg döntéseit, nem álmok vagy varázslók útmutatása alapján, mint például Plutarkhosz elbeszélése szerint Nagy Sándor. Giulio Michelini arra buzdította a jelenlévőket, tegyék föl maguknak a kérdéseket: Hogyan hozzák meg fontos döntéseiket? Mi alapján mérlegelnek? Felindulásból döntenek? Hagyják, hogy a szokásaik vezessék őket? Önmagukat és személyes érdekeiket Isten országa elé helyezik-e? Meghallgatják-e Isten szavát, amely alázatosan szól hozzájuk?

Ezután a szerzetes Péterről és a rabbinikus hagyományról beszélt. Péter a kinyilatkoztatás alapján fölismerte, hogy Jézus a Messiás. De az Atya nemcsak Fián keresztül nyilatkozott meg, hanem Péteren keresztül is beszélt Fiához, Jézushoz. Jézus apránként fedte föl hivatását, de mások ösztönzésére gesztusokat is tett. A Názáreti Jézus életében nagy hely jutott a találkozásoknak, amelyek kihatottak küldetésére. A judaista hagyomány úgy tartotta, hogy Isten nagyon alázatosan szól; például a gyermekeken vagy az őrülteken keresztül. Akár a szellő sugallata – amint az Illéssel történt a Hóreb hegyen.

Gondoljuk tehát végig: elég alázatosak vagyunk-e, hogy meghallgassuk Pétert? Elég alázat van-e bennünk, hogy meghallgassuk egymást túl az előítéleteinken és „előolvasatainkon”, és oda tudunk-e figyelni arra, amit Isten mondani akar nekünk ezzel, bezárkózásaink ellenére? Meghallgatjuk-e a többiek hangját, még ha halk is, vagy csak a sajátunkat halljuk?

Ezután Giulio Michelini arról az értelmezésről beszélt, mely szerint Jézus tudatában volt annak, hogy mi vár rá. Máté evangéliumában az áll, hogy Jézus „visszavonult”. Ezt az igét az ógörögben a harcból való visszavonulásra használták, amikor vereség vagy veszély miatt elhagyta a hadszínteret a sereg. Úgy tűnik, hogy Jézus is visszavonul Keresztelő János letartóztatásának hírére, illetve amikor megtudja, hogy a farizeusok el akarják veszejteni. Ezek a stratégiai visszavonulások azonban nem a megtorpanást szolgálják – mutatott rá a lelkigyakorlat vezetője. – Jézus konkrét dolgokat tesz, elkezdi hirdetni Isten országát és gyógyítja a betegeket.

A ferences szerzetes végül azt kérte a résztvevőktől, tegyék föl magunknak a kérdést: vajon elég bátrak-e, hogy a végsőkig kövessék Jézus Krisztust, vállalva az ezzel járó keresztet, hirdetve a feltámadást, az örömöt, de a próbatételt is? Ahogy ő mondta: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét, és kövessen” (Mt 16,24).

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria