Imádkozzunk és cselekedjünk együtt – III. Teofil pátriárkát fogadta Ferenc pápa

Ferenc pápa az audiencia során 2014-es szentföldi látogatására emlékezett vissza: akkor Teofil pátriárka kísérte őt és Bartholomaiosz pátriárkát a keresztre feszítés, a sírbatétel és a feltámadás szent helyein. A Szentatya megindultsággal idézte fel a Szent Sír-szentélyben mondott imádságot, és örömének adott hangot e legszentebb hely restaurálásáért. „Nemcsak arról a munkáról van szó, amivel megőrizték az épségét mint a múlt egy emlékhelyét, hanem arról a közös tanúságtételről is, mely a jövőben továbbra is fel kell hogy hangozzék az üres sírból: »Nincs itt, feltámadt. Ez az a hely, ahová temették.« Nagyon örülök annak a ténynek – emelte ki a pápa –, hogy a jeruzsálemi görög ortodox patriarkátus, a jeruzsálemi örmény patriarkátus és a szentföldi ferences kusztódia kiváló egyetértésben dolgozott együtt, miként a betlehemi Születés-bazilika esetében is, hogy közösen érjék el céljukat.”

Ferenc pápa közelségét fejezte ki mindazok iránt, akiket immár évtizedek óta sújtanak a Szentföldön dúló konfliktusok. „A helyzet bizonytalansága, a felek közötti értetlenség továbbra is létbizonytalanságot okoz, korlátozza az alapvető jogok érvényre jutását, és sokakat kényszerít lakhelyük elhagyására.” A pápa Isten segítségét kéri, és az érintett felek további erőfeszítését, hogy teremtsék meg a békés élet lehetőségeit, mely az igazságosságon és mindenki jogainak elismerésén alapul. Elutasítja az erőszak, a kirekesztés minden formáját, melyek a zsidó, keresztény és muszlim emberek és szent helyeik ellen irányulnak. „A Szent Város, melynek status quóját meg kell védeni és meg kell őrizni; olyan hely legyen – óhajtotta a pápa –, ahol mindenki békében tud együtt élni, máskülönben mindenki számára folytatódik a vég nélküli szenvedés spirálja.”

Nyomatékkal hangsúlyozta a pápa a Szentföldön élő különféle keresztény közösségek jogai elismerésének fontosságát, hogy tekintsék őket mindig a társadalom teljes jogú tagjainak, mint állampolgárokat és mint hívőket, „akik teljes joggal fáradoznak a közjóért és a béke építéséért, elköteleződve a kiengesztelődés és egyetértés megvalósításában”. Ezért fontos a térség keresztény felekezetei közötti egyetértés, főként a családok és a fiatal keresztények támogatásában, hogy olyan körülmények között élhessenek, melyben nem kell elhagyniuk saját földjüket.

Ferenc pápa végül a keresztények egységét óhajtotta, Jézus utolsó vacsorai kívánságának megfelelően: „Atyám, add, hogy egy legyenek!” (Jn 17,21). Ennek jegyében kérte a pápa mindenki odaadását az egymás közötti teljes egység elérése érdekében. „Éppen ezért, anélkül hogy megfeledkeznénk a múlt fájó sebeiről, tekintetünket a teljes kiengesztelődés és a testvéri közösség jövője felé kell fordítanunk, ahogy azt az Úr akarja. Ha nem tesszük ezt, akkor figyelmen kívül hagyjuk Krisztus sürgető felhívását. Mindez arra kötelez, hogy együtt imádkozzunk és együtt cselekedjünk a látható egység megteremtéséért az evangélium hirdetése és a közös szolgálat által. Ezt a célt szolgálja a katolikusok és ortodoxok közötti teológiai párbeszéd is, melyben a jeruzsálemi görög ortodox pátriárka aktív és építő módon vesz részt, mintegy a remény jeleként. Milyen szép is lenne Lukács evangélista szavával elmondani: »A hívők mind együtt voltak…, egy szívvel és egy lélekkel« (ApCsel 2,44; 4,32).”

A találkozó végén Ferenc pápa és Teofil pátriárka közösen elimádkozták a Miatyánkot.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír