Ötven éve jelent meg a Populorum progressio kezdetű enciklika

Ferenc pápa – 2017. április 4., kedd | 18:45

Ferenc pápa április 4-én a szinódusi aulában találkozott az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériuma szervezésében a Populorum progressio kezdetű pápai szociális enciklika megjelenésének ötvenedik évfordulója alkalmából szervezett összejövetel résztvevőivel.

A Populorum progressio kezdetű, a népek fejlődéséről szóló enciklikát a II. vatikáni zsinat után és annak szellemében tette közzé Boldog VI. Pál pápa 1967. március 26-án, húsvét vasárnapján. Az enciklika a Katolikus Egyház társadalmi tanításának alapelveit tárgyalja: jogot az igazságos bérhez, a foglalkoztatás biztonságához, a megfelelő munkafeltételekhez, a szabad társuláshoz, továbbá az erőforrások és javak egyetemes rendeltetéséhez való jogot.

Ferenc pápa a konferencia háromszáz tagjához intézett beszédében VI. Pál bölcs szavaira emlékeztetett, aki enciklikájában „átfogó fejlődésről” szól – „minden ember és az egész ember” fejlődéséről.

A szentatya beszédében az integrálás alapgondolata jegyében adott pontosítást az Egyház mai szociális tanításának néhány, számára fontos szempontjáról. Úgy fogalmazott, a föld különböző népeinek integrálásáról van szó, nehogy a drámai egyenetlenség szétválassza őket, a mindent birtoklókra és a kisemmizettekre, a leselejtezőkre és a leselejtezettekre. A társadalmi integráció gyakorlati modelljeiről van szó, hiszen mindenki hozzá tud adni valamit a saját értékeiből a közösség javaihoz, és ez a joga egyúttal kötelessége is.

A népek fejlődésében integrálni kell az olyan különböző elemeket, mint a gazdaság, a pénzügy, a munka, a kultúra, a családi élet és a vallás. Mindegyik a maga sajátos és nélkülözhetetlen módján van jelen e növekedésben; egyiket sem lehet abszolutizálni, sem pedig kizárni az átfogó fejlődésből – hangsúlyozta Ferenc pápa, aki az emberi életet a zenekar játékához hasonlította, melyben összecseng a különféle hangszerek hangja.

Az egyéni és közösségi szempont integrálásáról van szó – tette hozzá a pápa, utalva a nyugati kultúra individualista jellegére, mely elszigeteli az egyént, mintha egyedül is tudna boldogulni. – Eszmék és politikai hatalmak száműzték az embert, és tömeggé gyúrva megfosztották személyiségétől. Ebben a tömeggé formálásban érdekeltek a politikai hatalmak, melyek ki akarják használni a globalizációt, és az emberek közötti mind nagyobb megosztás helyett a globális piacot kényszerítik rájuk, melynek ők diktálják szabályait, és aminek ők maguk lesznek a haszonélvezői. Az egyén és a közösség kapcsolata különösen is a család esetében hangsúlyos, mely a társadalom elsődleges magja.

Szükség van a test és a lélek integrálására, mert – miként VI. Pál mondta – az emberi fejlődés nem redukálható a puszta gazdasági növekedésre, és semmiféle fejlődés nem érheti el a célját, ha nem tartja tiszteletben azt a helyet, ahol Isten megszólal és a szívünkhöz beszél – fogalmazott Ferenc pápa, aki az ember társadalmi létének teológiai alapjairól szólva kiemelte, Jézus személyes és társadalmi életében tárta fel magát az emberré lett Isten.

Ahogy Jézus a gyógyítás, a szolidaritás, a kiengesztelődés gesztusain keresztül nyilvánult meg, nekünk is ezen az úton kell megmutatnunk az átfogó fejlődés útját, ami nem ellentétes sem Istennel, sem az emberrel. Ebben az összefüggésben éppen a kereszténység ölén megszületett személy-fogalom segít bennünket a teljes emberi fejlődést követni, hiszen a személy mindig kapcsolatot jelent, sérthetetlen méltóságot és kényszermentes szabadságot. Az Egyház pedig fáradságot nem kímélve ajánlja fel mindig ezt a bölcsességet az egész világ számára – zárta gondolatait a szentatya a Populorum progressio kezdetű enciklika megjelenésére emlékező összejövetelen.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír