Pápai lelkigyakorlat Aricciában: Keressük az Istentől való szépséget és mértéket!

Ferenc pápa – 2019. március 13., szerda | 18:30

A közöny, a másik ember előtt való bezárkózás ellentétes az evangélium üzenetével. Isten a föld porából teremtett minket, hagyjuk hát el a beképzeltséget; teljes szívünkből szeressük az Urat, hogy visszanyerjük szépségünket – mondta a nagyböjti lelkigyakorlat szónoka március 12-én, kedden délelőtt.

Keressük a szépséget és a mértéket, amit az Istennel való szeretetkapcsolatban találunk meg – hangsúlyozta Bernardo Francesco Maria Gianni, a firenzei San Miniato al Monte bencés kolostor apátja a Szentatyának és a Római Kúria tagjainak Aricciában tartott nagyböjti lelkigyakorlaton. Március 12-én, kedden délelőtt elhangzott elmélkedését a – Mario Luzi 1997-ben íródott, Firenzéről szóló verséből vett – „gyalázat, a vér és a közöny uralta jelen” gondolatra építette a szónok.

A költő szeme előtt a négy évvel korábban a maffia által elkövetett vérengzés lebegett, amikor e sorokat írta – mondta Gianni atya, emlékeztetve, hogy a támadásnak öt ártatlan áldozata volt, és a firenzei történelmi városközpont egy része is megsérült. – E drámai eseményből kiindulva tekintsünk a világ városainak sebeire, az igazságtalanságokra, reálisan, nem elméleti síkon!

A gonosz három jele közül az egyik a közöny, mely oly gyakran megbénítja a szívünket, elhomályosítja a tekintetünket, védőréteget vonva elénk. Ezzel zárkózunk el a többiek elől, a ránk háruló felelősség elől, amit az evangéliumi szenvedély kíván meg tőlünk. Az a dolgunk, hogy egy jobb világot hagyjunk a következő nemzedékre, és hogy engedelmesen és szenvedélyesen kövessük Jézus életevangéliumát – emelte ki a bencés apát. Nagy segítségünkre vannak a szentek, akik a hagyományt képviselik – ezt a parazsat kell lángra lobbantanunk városaink sötét éjszakáiban, hogy meggyújtsuk a remény világosságát.

Az aránytalanság és a mértéktelenség is bajok okozója, mert elszakad az emberi léptéktől. E válságot mélyebb, személyes kötődéssel lehet orvosolni. Ellen kell állnunk a közöny kísértésének, a gyökérvesztésnek, ami az Egyházon belül is jelentkezik. Amikor kívülállónak érezzük magunkat, amikor nem érint meg minket a város élete a maga nehézségeivel, gondjaival, ellentmondásaival, holott nekünk mindenáron el kell vinnünk oda Isten szavát. A szépség és a mérték a gyógyír.

Fel kell hogy nyíljon a szemünk, hogy meglássuk a valóságot, és meghalljuk a valódi csöndet. Így nemcsak a San Miniato magaslatára, hanem egyenesen a Tábor hegyére juthatunk – fogalmazott a szónok. Kifejtette: a szépség sugara ébresztette föl az álomba szenderült tanítványokat. Ehhez azonban le kell mondanunk az illúzióról, hogy mi vagyunk a középpontban. Ezt a helyet meg kell hagyni Krisztusnak, nem feledve, hogy Isten agyagból gyúrt minket. S bár lelket lehelt belénk, de minden önhittségünk dacára továbbra is a föld porából valók vagyunk, törékenyek és szegények. Isten a Teremtő, az ember a teremtett lény. Ha rábízzuk mindenünket, hiszünk benne, és alávetjük magunkat akaratának, akkor Isten tökéletes műveivé válunk. Isten elsőként szeretett minket, és megajándékozott a szeretni tudás képességével. Azáltal, hogy szeretjük Istent, szépek leszünk.

Egy olyan világban, mely oly sokat ad a látszatra, szinte a szépség az egyetlen mérce, amellyel a fiatalok mérik és elfogadják egymást. Lelkünk, melyet elcsúfít a bűn, megszépül, ha szeretjük Istent. Ha növekszik bennünk a szeretet, a lelkünk is szebb lesz – mondta elmélkedésében Bernardo Francesco Maria Gianni a pápai nagyböjti lelkigyakorlaton Arriciában.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria