KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
Az előadáson Török Tamás, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár mondott köszöntőt. Rámutatott: mindannyian látjuk és tapasztaljuk, hogy folyamatossá váltak a koptok elleni támadások. 2016 decemberében a kairói Szent Péter-templomban elkövetett merényletnek huszonkilenc áldozata volt. Idén februárban a Sínai-félsziget északi részén, El-Arís környékén állandósultak a keresztények elleni halálos kimenetelű támadások. A közösség tagjait védelmük érdekében végül ki kellett telepíteni. Április 9-én, virágvasárnap a Kairótól északra fekvő Tanta városban, néhány órával később Alexandriában érte súlyos támadás a koptokat. A merényletekben negyvenheten vesztették életüket, és száznál is több volt a sebesültek száma. A világ nyolcvan országában mintegy kétszázmillió keresztény szenvedi el az üldöztetés valamilyen formáját. 2016 júliusában szentmise közben, a hívek szeme láttára végezték ki muszlim szélsőségesek a nyolcvanöt éves Jacques Hamel atyát a franciaországi Saint-Étienne-du-Rouvray templomában.
A keleti és afrikai keresztény közösségek vezetői szerint számos esetben azért követnek el támadásokat ellenük, mert a nyugati világgal azonosítják őket; és épp ezért érthető, hogy a keleti közösségek Európától, illetve a fejlett világtól várják a segítséget. Török Tamás helyettes államtitkár elmondta: a keleti egyházak hazánkba meghívott elöljárói a súlyos helyzet kialakulásának okai közt említették az arab tavasz elhibázottságát, a radikális iszlám erősödését és terjedését, kárhoztatták a nyersolaj árának lenyomásáért folytatott elvtelen harcot, illetve sürgették a fegyverkereskedelem leállítását. Erkölcsi kötelességünk, hogy a valóságos folyamatok feltárásával hozzájáruljunk a közömbösség megtöréséhez és kifejezzük szolidaritásunkat: Magyarország nem feledkezik meg a háború és a válságok által sújtott térségek lakóinak problémáiról.
Anba Gabriel kopt ortodox püspök előadása kezdetén köszönetét fejezte ki, hogy a 2016. decemberi kairói támadás két súlyos sérültjét a Honvéd Kórházban ápolják.Magyarország részéről ez Krisztus szeretetének jele – mondta.
Az egyházi elöljáró előadásában bemutatta a kopt egyház történetét. A kopt szó eredete a fáraók idejére vezethető vissza, azt jelenti: ’Isten háza’. A hagyomány szerint a fáraókat is így nevezték, ezért a koptok a fáraók leszármazottjainak tartják magukat. A Krisztus utáni első században Szent Márk hatására Egyiptom keresztény lett, itt alapította meg a világ első keresztény hittudományi akadémiáját is. Egyiptom keresztény ország volt egészen a 7. századig, az arab hódításig. A 10. századra a kopt keresztények aránya a népesség ötven százalékára csökkent. Ma Egyiptom lakosságának körülbelül tizenöt százaléka, vagyis 14 millió ember keresztény. Szerte a világban pedig további egymillió kopt él.
A kopt egyház vértanú egyház – folytatta Anba Gabriel püspök – már a kezdetek óta, azaz kétezer esztendeje. Szent Márk is vértanúhalált halt Egyiptomban. Az oszmán hódítás után a kopt közösség nagyon meggyengült. Ahhoz, hogy életben maradjon, úgynevezett vasárnapi iskolákat szerveztek, ahol a fiatalokat szerzetesek tanították.
Annak ellenére, hogy a történelem során számtalan megpróbáltatás érte a kopt egyházat, ma is sok női és férfikolostor található Egyiptomban, egy-egy házban sok helyütt több száz szerzetes is él. Az egyiptomi keresztények ellen elkövetett terrortámadásokat szélsőségesek hajtják végre. Reményt keltő azonban Abdel Fattáh esz-Szíszi kormányának a kopt keresztényekhez való viszonya: mivel minden egyiptomi vezetőjének tartja magát, e szerint is irányítja országát. Ennek ellenére több kopt keresztény elhagyja hazáját – tette hozzá Anba Gabriel püspök –, ennek sokszor kulturális és gazdasági oka van, amit csak erősít az üldözéstől, terrortól való félelem.
Fotó: Bókay László
Bókay László/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria