„A modern világban is lehet szentként élni” – Bálint Sándorra emlékeztek Röszkén

Hazai – 2018. április 28., szombat | 17:02

A röszkei Páduai Szent Antal-plébánia szervezésében április 27-én tartották a Bálint Sándorról elnevezett hagyományőrző program megnyitóját a helyi polgármesteri hivatal képzési és konferenciaközpontjában.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Liszkay Tamás röszkei plébános a megnyitón elmondta, az egyházközség által indított, a szakrális népi kultúra ápolása jegyében megkezdett hároméves program (európai uniós projekt) közösségfejlesztő, hagyományőrző jellegű, és ennek sikeréért Isten szolgája Bálint Sándor közbenjárását kérik; a néprajztudóst választották e projekt névadójának.

Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyéspüspök – Bálint Sándor boldoggá avatásának kezdeményezője – a megnyitón néhány pillanatképet villantott fel a hívő tudós életéből. A kommunizmus alatt intenzív megfigyelés alatt tartották, „még Kerkai páternek az Andrássy út 60-ban történt kihallgatásakor is érdeklődtek” róla. Amikor perbe fogták, az ítélet kihirdetésekor az utolsó szó jogán azt mondta „Csak arra kéröm az én Uramat, Istenömet, hogy soha né tudjam mög, ki juttatott engöm ide. Nem akarom, hogy ellene a lelkemben bármikor is harag keletközzön.” S amikor később mégis megtudta, azt mondta: „Nem haragszom rá, majd az Úristennel elrendezi ezt.”

Barna Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének vezetője A legszögedibb szögedi című előadásában hangsúlyozta, hogy az újabb generációkkal is meg kell ismertetni Bálint Sándor életpéldáját. Életútjával kapcsolatban elmondta, hogy hatottak rá professzorai és Bartók Béla zenei világa, de az igazi, nagy hatást a Jézus Krisztussal való találkozás tette rá. Hozzá mérte életét, még ha erről keveset is beszélt. Naplóiban annál többször tett erről említést. (Jegyzeteinek tetemes része jelenleg is csak kéziratban van meg.)

Sokat tett azért, hogy a paraszti műveltséget a magyar nemzeti kultúrába emelje (Röszke néprajzát is kutatta), a vallásosságot pedig társadalmi, történeti és európai összefüggéseiben vizsgálta: a vallásos gyakorlatok értelmezésében nem választotta el a népit a tanulttól, a hivatalostól. Mindvégig hangsúlyozta a népi vallásosság közösségi jellegét.

A röszkei minikonferencián Barna Gábor levetítette a jelenlevőknek az Erhardt Ágoston, a Duna Televízió vezető szerkesztője által készített, Bálint Sándorról szóló dokumentumfilmet, amelyben hallható a tudós hangja, fényképeket láthatunk róla élete jellemző helyszínein, illetve munka közben is. A filmben megszólal Jelenits István piarista szerzetes, aki többek között arról beszél, a hívő tudós élete példa arra, hogy a modern világban is lehet szentként élni. Zatykó László OFM elmondja, hogy Bálint Sándor szerette Johann Sebastian Bachot, s ez aláhúzza lelkének jellegzetességét, amely naplóiból is karakteresen kitűnik: az egyszerre fennálló ellentétek egységét. Bálint Péter (Bálint Sándor fogadott fia) a filmben elmondja, határtalan bizalom jellemezte a tudóst, érzékelte Isten elfogadó szeretetét, és azt közvetítette.

Barna Gábor hangsúlyozta, Bálint Sándor kiváló pedagógus volt, a diákjai szerették. Meghurcoltatása idején nagyon fájt neki, hogy elvették tőle a katedrát, amiért nem mondott le a hite gyakorlásáról.

A film megtekintése után Barna Gábor a látottakhoz hozzáfűzte, hogy Bálint Sándor nagy műveltségű ember volt, jártas az építészet, a zenetörténet, a teológia terén is. Sajnos a házassága nem sikerült, azt az illetékes egyházmegyei bíróság az egyházi törvénykönyv alapján semmissé nyilvánította. Ennek ellenére megbocsátó szeretettel segítette feleségét, amikor súlyos beteg lett, lakásába fogadta, és saját maga ápolta őt.

Bálint Sándor boldoggá avatásának folyamatáról Kovács Gergely okleveles posztulátor, a Mindszenty Alapítvány képviselője tájékoztatta a megjelenteket a röszkei polgármesteri hivatal rendezvénytermében. Előadásában kiemelte Bálint Sándor nyíltan vállalt hithűségét, és „soha ki nem alvó istenkapcsolatát”, amelyet egy ateista diktatúrában élt meg. Másrészt rámutatott a megtört házassága utáni hűségére is. „Krisztus-hordozó (Alter Christi) személyiség volt” – fogalmazott Kovács Gergely, és ezen a ponton megemlítette a szintén boldoggá avatásra felterjeszteni kívánt Ozsvári Csaba ötvösművészt is, aki hasonlóképen kiemelkedőt alkotott a hivatásában, s a legnagyszerűbb a hite volt.

Az okleveles posztulátor szorgalmazta Isten szolgája Bálint Sándor tiszteletének egyre szélesebb körben való elterjesztését, mert ez biztos alapja a boldoggáavatási eljárás előrehaladásának.

Arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy Bálint Sándor boldoggáavatási ügye jól halad, kész az úgynevezett positio (az egyházmegyei vizsgálatok után elkészült, az ügy összefoglalását – köztük 24 tanúvallomást – tartalmazó kötet), amelyet a Szentek Ügyeinek Kongregációja elé kell terjeszteni. Ez utóbbi lépéshez, és az ügy képviseletéhez azonban szükség lenne egy római posztulátorra. A szakértő megnevezte és egyben ajánlotta Rómában élő névrokonát, a Kultúra Pápai Tanácsának munkatársát, Kovács Gergelyt, akit a legalkalmasabbnak lát erre a feladatra.

Ima Bálint Sándor boldoggá avatásáért

Istenünk! Te megengeded nekünk, hogy a kegyelmedet felhasználó embereket mint példaképeket magunk elé állítsuk és a magunk hivatásában, életében követni próbáljuk. Sándor szolgád szeretett Téged és mindig figyelt lelkiismerete szavára, amelyben a Te szavadat akarta felismerni és utasításodat megvalósítani. Ezért képezte magát, ezért ment a nép közé, hogy a magyar vallásos kultúra gyöngyszemeit mindnyájunk számára hitet növelő kinccsé tegye. De megalázottságának és szenvedéseinek útján is benned bízott, Téged nézett és a te erőddel győzött emberi szenvedélyein. Add meg neki a hozzád hűségeseknek megígért mennyei örök életet és add meg nekünk, hogy őt a boldogok között tisztelhessük és így még inkább példaképünknek tarthassuk. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Kovács Gergely megemlítette továbbá, hogy elkészült Mindszenty József bíboros positiója is, amely június 14-én a vatikáni kongregáció teológusai elé kerül. Továbbá buzdította a híveket, hogy Brenner János vértanú május elsejei boldoggá avatásán – amely rendkívüli kegyelmi idő – imádkozzanak az említett ügyek sikeréért.

Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi főpásztor a rendezvény után a röszkei Páduai Szent Antal-templomban mutatott be szentmisét, amelynek homíliájában többek között elmondta, Bálint Sándor élete végéhez közeledve Budapesten életgyónást végzett, s a gyóntatópapja később azt mondta, ilyen tiszta lelkű emberrel még nem találkozott. Gyulay Endre példaként állította a hívek elé Bálint Sándor Krisztushoz való hűségét. „Jézus Krisztus útja legyen a mi utunk is, tanítása pedig a mi igazságunk, hogy ezáltal életünk legyen” – zárta beszédét a püspök.

A Bálint Sándor nevét viselő hagyományőrző programok a röszkei Páduai Szent Antal Plébánia, Röszke Község Önkormányzata és a röszkei Petőfi Sándor Művelődési Ház közös szervezésében valósulnak meg. A programokat Magyarország Kormánya és az Európai Unió Európai Szociális Alap támogatja.

Bálint Sándor 1904. augusztus 1-jén született Szeged-Alsóvároson, Szeged mezőgazdasági-paraszti városrészében, paprikatermelő parasztcsaládban. Édesapja korai halála után édesanyja egyedül nevelte és taníttatta fiát. Rokonságán keresztül belülről ismerte meg az alsóvárosi paraszti társadalmat és azt a hagyományos életmódot, amelynek később kutatója lett. „A legszögedibb szögedi” a 20. századi magyar néprajz egyik legnagyobb alakja volt, munkássága Szeged és környéke, valamint a népi vallásosság kutatásában is kiemelkedő. Tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye, tanulmánya és könyve őrzi.

Az elemi és a polgári iskola elvégzése után a piaristáknál érettségizett. Ez az iskola döntő szerepet játszott néprajzi érdeklődésének kialakulásában. Szegeden végezte az egyetemet. Solymossy Sándor vezetésével itt nyílt meg az ország első néprajzi tanszéke, itt lett 1933-tól díjtalan tanársegéd Bálint Sándor, majd itt habilitált 1934-ben a szellemi néprajz tárgyköréből magántanárrá. Bálint Sándor 1931 és 1945 között a szegedi katolikus tanítóképzőben, közben egy éven át Budapesten tanított. 1944-ben nyilvános rendkívüli egyetemi tanári kitüntetést kapott, nyilvános rendes egyetemi tanárrá pedig 1947-ben nevezték ki a néprajzi tanszékre.

A kommunista hatóságok 1951 és 1956 között világnézeti okok és korábban vállalt politikai szerepvállalása miatt eltiltották Bálint Sándort a tanítástól, s fizetése meghagyásával az Egyetemi Könyvtárba osztották be munkára. Csak az 1956. október 23-i forradalom után, 1957 januárjától vehetett ismét részt az egyetemi oktatásban. Azonban hosszú rendőrségi megfigyelés után, koholt vádak alapján 1965-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, s 1966. február 1-jén nyugdíjba kényszerítették. Bálint Sándor 1980. május 10-én autóbaleset következtében Budapesten hunyt el.

Már életében nagy tisztelet övezte. 1995 nyarán a rokonai, kollégái, barátai ismerősei által írt több ezer levelet, magnófelvételeket átadták Gyulay Endrének, a Szeged-Csanádi Egyházmegye akkori püspökének, aki – látva, hogy a szegedi néprajztudós élete az egész magyar társadalom számára példa lehet – elindította Bálint Sándor boldoggáavatási eljárását. 2005-ben fejeződött be a folyamat egyházmegyei szakasza. Az összegyűjtött anyagokat 2007-ben küldték el a Vatikánba, ahol 2012-ben készült el az úgynevezett positio. A szakértői vélemény Bálint Sándor életszentségét igazolta, azaz a néprajztudós élete, működése méltó a boldoggáavatási eljárásra.

Fotó: Thaler Tamás

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria