„Szenteltessék meg a te neved!” – Folytatódott Veres András nagyböjti elmélkedéssorozata

2018. március 4. vasárnap 13:29

A győri Szent Imre-plébánia híveinek részvételével folytatódtak a nagyböjti zarándoklatok március 2-án a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A zarándoklat alkalmából Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke folytatta a Miatyánkról szóló elmélkedéseit.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A szentmisén koncelebrált Balázs Tamás, a győri Szent Imre-templom plébánosa és Bognár István püspöki irodaigazgató, városplébános. A szentmise előtt a zarándokok keresztutat jártak Balázs Tamás vezetésével.

Veres András szentbeszédében folytatta a Miatyánkról szóló elmélkedéssorozatát. „A nagyböjt elején arra hívott bennünket az Egyház, hogy többet imádkozzunk, buzgóbban gyakoroljuk a jó cselekedeteket, és tartsunk bűnbánatot. Ahhoz, hogy buzgóbban imádkozzunk, szükség van szép imádságokra, ezek közül a legszebb és a legjobb imádság a Miatyánk, mert maga az Isten Fia, Jézus Krisztus tanította meg nekünk” – buzdította a híveket a „szenteltessék meg a te neved” kérés átgondolására a főpásztor.

„Amikor Mózes az égő csipkebokornál állva az Úr neve felől érdeklődik, Istentől ezt a választ kapja: én vagyok az, aki van. A név a leglényegesebbet mondja el Istenről: ő az, aki van, senki más nem létezik úgy, mint ő. Mindnyájan Istentől, az élet urától kaptuk az életet. Isten önmagától van, a természetéhez tartozik, hogy van. Ő a létet, az életet adó Isten. 

Sokféle szempont vezetheti a szülőket, amikor születendő gyermeküknek nevet választanak. Vannak olyan szülők, akik a családi hagyományt követik a névadásban, mások egy szent nevének kiválasztásával kívánnak vonzó példát adni gyermeküknek. A szüleink, keresztszüleink által számunkra választott védőszentet fontos megismernünk és életpéldáját komolyan követnünk. A bérmálkozáskor már mi választunk védőszentet. Védőszentjeink azon az úton vezetnek, amelyre Isten hívott bennünket. 

A sémi nyelvekben a név mindig az illető legfőbb tulajdonságát fejezte ki. A szülők a gyermeküknek választott névvel a környezetüknek is üzenni akartak. Az Ószövetségben számos olyan szereplő van, akinek a meghívást követően Isten új nevet adott, de az Újszövetségben is találunk erre példát: Simonból így lett Péter apostol a meghívás után. Nomen est omen: a név erkölcsi tartásra és arra kötelez bennünket, hogy az életben megtaláljuk azt a hivatást, amit Isten szánt nekünk. 

Nem véletlen az sem, hogy az Úr második parancsa így hangzik: Isten nevét hiába ne vedd! A szent tisztelete áthatotta az ókori népek, így a zsidó nép életét is. A zsidók ki sem merték ejteni Isten nevét. A liberalizmussal a szent sokak szemében elveszítette méltóságát. Az embertársunk szentről alkotott elképzelése, a másik neve, hite, vallásos érzülete soha nem válhat gúny tárgyává, még akkor sem, ha a meggyőződése a mienkétől eltérő.

Ma Isten nevét legtöbbször közömbösen ejtik ki az emberek, ha nem káromkodva. Isten neve gyakran csak jelző marad: még a nem vallásos emberek is szívesen neveznek isteninek általuk különlegesnek tartott dolgokat. Felvetődik a kérdés: létezik számukra Isten vagy sem? Ha nem, akkor miért említik a nevét? Kötelességünk van Isten nevével kapcsolatban: Jézus arra kér bennünket, hogy szenteljük meg az Úr nevét. Ez azt jelenti, hogy Isten nevét mindig meg kell vallanunk az emberek előtt. Az életünkkel kell megszentelnünk Isten nevét. Leginkább a liturgiában jut kifejezésre az Isten iránti szeretetünk, hódolatunk, az, amit Istennel kapcsolatban fontosnak érzünk. A szent bibliai értelemben azt jelenti: fenntartott, elkülönített, konszekrált. Amikor azt imádkozzuk, hogy szenteltessék meg a te neved, egyúttal azt is kérjük: mutatkozzon meg Isten nagysága, méltósága, dicsősége az életünk és a szavaink által, adasson meg az Úr számára minden, ami őt illeti. Isten szentsége azonban a mi imádásunk nélkül is teljes, a mi javunkra válik, ha imádjuk a Teremtőt. Isten szentsége áthatja az egész világot. A világ pusztán létezésével is Istent, Isten nagyságát, teremtő erejét dicséri, miként Berzsenyi Dániel írja Fohászkodás című versében: 

A legmagasb menny s aether Uránjai,
Mellyek körülted rendre keringenek,
A láthatatlan férgek: a te
Bölcs kezeid remekelt csudái. 

Te hoztad e nagy Minden ezer nemét
A semmiségből, a te szemöldöked
Ronthat s teremthet száz világot,
S a nagy idők folyamit kiméri.

Téged dicsőit a Zenith és Nadír.
A szélveszek bús harca, az égi láng
Villáma, harmatcsepp, virágszál
Hirdeti nagy kezed alkotásit.

Buzgón leomlom színed előtt, Dicső!
Majdan, ha lelkem záraiból kikél,
S hozzád közelb járulhat, akkor
Ami után eped, ott eléri.

Az embernek arra kell törekednie, hogy méltó legyen Isten szentségéhez. A teremtésben részesültünk Isten szentségéből, mert a saját képmására teremtett bennünket. Nem szabad elveszítenünk a nekünk ajándékozott szentséget. A Szentírás is arra hív bennünket, hogy legyünk szentek, mert Isten, aki minket meghívott, szent. Sajnos egyfajta kettősség van a világban: a teremtésben ugyan részesültünk Isten szentségéből, az embernek azonban nélkülöznie kell Isten dicsőségét a bűn miatt – mutat rá Pál apostol. Krisztus megváltása által nyerhetjük vissza eredeti életszentségünket. Isten, az Atya Jézusban nyilatkoztatta ki leginkább életszentségét. Jézus értünk jött, hogy mi is az Atyához tartozzunk. A keresztségben mindnyájan megszentelődünk. Egész életünk feladata az, hogy ezt a visszanyert életszentséget megőrizzük, fejlesszük magunkban.”

A szentmisét követően a jelenlévők a megyéspüspök vezetésével a Könnyező Szűzanya kegyképénél és Boldog Apor Vilmos püspök sírjánál imádkoztak.

A nagyböjti zarándoklatok március 9-én, pénteken folytatódnak: Veres András a győri Szent Kamillus-plébánia és a Szentlélek-plébánia híveivel ünnepel szentmisét 18 órai kezdettel a Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szentmise előtt a zarándokok keresztutat járnak 17.30-tól.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ács Tamás

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
konyv-jelent-meg-marianosztrai-palos-kolostorrol
Könyv jelent meg a márianosztrai pálos kolostorról

A budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében mutatták be december 17-én a márianosztrai pálos kolostor történetét ismertető, „A fényes kolostor” című kötetet, mely az Ecclesia Szövetkezet gondozásában jelent meg. Az eseményen jelen volt Beer Miklós váci megyéspüspök.

2018. december 18. kedd
ader-janos-adventi-ebeden-fogadta-magyarorszagi-tortenelmi-egyhazak-vezetoit-92892
Áder János adventi ebéden fogadta a magyarországi történelmi egyházak vezetőit

Áder János köztársasági elnök december 18-án, kedden a hagyományoknak megfelelően adventi ebéden fogadta a magyarországi történelmi egyházak vezetőit. Az ünnepségen Erdő Péter bíboros, prímás mondott asztali áldást.

2018. december 18. kedd
Adventi kalendárium – 2018. december 19.

Adventi kalendárium – 2018. december 19.

Az idei adventben készüljünk együtt Thomas Mertonnal, Kalkuttai Szent Teréz anyával és Henri Nouwennel. Segítségükkel egy-egy elmélkedést nyújtunk át az adventi várakozás minden napján. Induljunk el az adventi misztériumba csöndben, magányban, imádsággal, megtéréssel.

Előző napok »

Mai evangélium – 2018. december 19.

Mai evangélium – 2018. december 19.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Lk 1,5–25

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle