A Győri Egyházmegye munkatársai látogatást tettek Tatán és környékén

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A tatai Szent Kereszt felmagasztalása-templomban Havassy Bálint László plébános ismertette a város fejlődésének és a templom építésének történetét. A tatai uradalmat az 1700-as évek elején vásárolta meg az Esterházy család. A Szent Kereszt felmagasztalása titulust viselő, copf stílusú plébániatemplom építtetése is az ő nevükhöz fűződik. A plébános kincsnek nevezte a máriapócsi Könnyező Szűzanya kegyképének korai másolatát, amelyet a templomban őriznek. A sekrestye rokokó bútorzata pedig a majki kamalduli remeteségből került a templomba, miután II. József feloszlatta a szerzetesrendet.

A tatai Szent Imre kapucinus templomnál Kovács Csaba Albert plébános és Váradi Kristóf káplán fogadták a Győri Egyházmegye munkatársait. A templomot 1743-ban kezdték építeni az Esterházy család adományából, a kapucinus szerzetesek ebben az évben érkeztek Tatára. 1989-ben, a rendszerváltáskor visszatértek a tatai rendházba, az utolsó itt élő kapucinus, Virágh János 2007-ben hunyt el, azóta a Győri Egyházmegye látja el a plébániát.

A vértessomlói Sarlós Boldogasszony-kegytemplomban – amely ma a Székesfehérvári Egyházmegyéhez tartozik – Veres András püspök mutatott be szentmisét a Szomorúak Vigasztalója-kegykép előtt. Koncelebrált Németh László általános püspöki helynök, Bognár István püspöki irodaigazgató, a győri Nagyboldogasszony-székesegyház plébánosa, valamint Mogyorósi Márk püspöki titkár.

A főpásztor szentbeszédében rámutatott: az Egyház Isten, és nem az ember akaratából jött létre. Másképp már régen megszűnt volna létezni, hiszen annyi bűnt követtek el tagjai. De Isten népében nemcsak bűnösök, hanem szentek is vannak, olyanok, akik nagyon tudatosan törekednek az Úr felé. Nekünk is komolyan kell vennünk az életszentségre törekvést, és minden emberi gyengeséget, minden emberi bűnt meg kell próbálnunk felszámolni magunkban és magunk között, hiszen csak így válunk méltóvá Isten országának építésére.

Veres András ezt követően a Boldogságos Szűzanya pártfogásáról elmélkedve emlékeztetett, hogy az Egyház történetének kezdetén ott volt az apostolok között Szűz Mária is. Neki tudomása volt mindarról, ami az ősegyházban történt.

Imádkozzunk azért, hogy a Szűzanya legyen mennyei pártfogónk, segítőnk, hogy mindazt, amit a Gondviselés számunkra feladatként szán Isten országának építésében, bűn nélkül, hibátlanul tudjuk elvégezni – bátorította a jelenlévőket a győri megyéspüspök.

A Szomorúak Vigasztalója-kegyképet a hívek 1734. szeptember 7-én körmenetben hozták Vértessomlóra a kapucinusok magyaróvári templomából. A kép annak az itáliai kegyképnek másolata, amelyet a bécsi kapucinusok őriznek.

A zarándoklat utolsó állomása a majki kamalduli remeteség volt, ahol a résztvevők megtekinthették a 18. században az Esterházy család jóvoltából létesült épületegyüttest. II. József 1782-ben a kamalduli rendet is feloszlatta. Ezt követően a remeteség visszakerült az adományozók birtokába. A konvent ezután vadászkastélyként, a II. világháborút követően kórházként, majd középiskolaként, kollégiumként, munkásszállóként és üdülőként is működött, míg néhány évvel ezelőtt felújították.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Erős Erika, Mogyorósi Márk

Magyar Kurír