A magyarországi egyházi bírósági helynökök rendkívüli ülése

Hazai – 2015. december 7., hétfő | 17:39

A magyarországi egyházi bírósági helynökök és az egyházi bíróságokon szolgálatot teljesítők rendkívüli ülésére került sor december 7-én, amelyen részt vettek a Kánonjogi Posztgraduális Intézet professzorai és hallgatói is – tájékoztatta szerkesztőségünket Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem.

A rendkívüli ülés témája a Ferenc pápa egyházi házassági semmisségi perek reformjáról rendelkező Mitis iudex kezdetű motu propriója hatálybalépése kapcsán felmerülő kérdések egységes hazai értelmezése és a bírósági gyakorlatba történő átültetése volt. A hazai egyházi bíróságok egységes eljárását segítő tájékoztatót Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek tartotta.

Ismert, hogy Az Úr Jézus, aki szelíd bíró kezdetű apostoli levelet 2015. augusztus 15-én hirdette ki a pápa, és 2015. december 8-án lép hatályba. A dokumentum célja egyértelműen kettős: a házassági semmisségi eljárások idejének lerövidítése és az eljárás folyamatának leegyszerűsítése. Erdő Péter részletesen vázolta a változtatások indítóokait és hátterét, beleértve az egészen 1741-ig visszatekintő helyzetképet. A bíboros kiemelte Ferenc pápa azon kijelentését, hogy a motu proprio a „hit és a fegyelem egysége védelmében” született, azaz nem az érvénytelenségek nagyobb számban történő kimondásának céljából. Külön kitért arra a társadalmi tényre, hogy számos országban a hívők fizikailag távol vannak a hivatalos egyházi struktúrától, így ezáltal sérülhet a lelkek üdvösségének legfőbb célja, amely különlegesen is megnyilvánul az egyházi házasságok rendezése területén. A részletes tájékoztatásban az esztergom-budapesti érsek kifejtette, hogy az új eljárási normával húsz kánon módosult az Egyházi Törvénykönyvben. Ezek új szövege azóta teljes egészében napvilágot látott a Szent István Társulat gondozásában megjelent kétnyelvű kiadásban. Ez jelentősen segíti az egyes egyházi bíróságok jövőbeli tevékenységét. Erdő Péter rögzítette azt is, hogy a rövidített eljárási forma lehetősége azokra az eljárásokra vonatkozik, melyek esetében mind a felperes, mind az alperes teljesen ugyanazt fogalmazza meg – tényekkel alátámasztott módon – érvénytelenségi címként, amely cím konkrét érvénytelenségi okként van nevesítve az Egyházi Törvénykönyvben. Mindehhez további elengedhetetlen feltétel, hogy a bizonyítékok egyértelműen és nyilvánvalóan alátámasszák a házasság érvénytelenségét, azaz a bíró azonnal el tudjon jutni a konkrét ügy tekintetében az erkölcsi bizonyosságra. Az így adott feltételek fennállása esetén lefolytatott eljárást lezáró, a házasság semmisségét kimondó ítélet, amennyiben egyik fél és az úgynevezett kötelékvédő sem fellebbez, úgy azonnal – azaz következő fokozatú eljárás nélkül – végrehajtható.

Erdő Péter számos példán keresztül világította meg a megyéspüspök, a metropolita, a Prímási Bíróság, a bírósági helynök funkciójának jelentőségét az új eljárásban, amely már egyedi engedély nélkül indítható, nemcsak az alperes felett vagy a házasság helye szerint illetékes egyházi bíróság előtt, hanem a felperes felett, illetve a bizonyítékok fellelhetőségének helye szerinti egyházi bíróság előtt is. A bíboros külön felhívta a figyelmet az ingyenes lelkipásztori tanácsadás helyeinek megszervezésére, ahol kánonjogban jártas klerikusok vagy világiak megfelelő odafigyeléssel tudnak segíteni azoknak, akik házassági krízishelyzetben vannak; de azoknak is, akik házasságuk rendezését kívánják. Ez utóbbi lelkipásztori szolgálat nagymértékben segítheti az egyházi bíróságokon meginduló eljárások rövidebb időn belüli lezárását.

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria