A nagy üldöztetésből jöttek közénk – Üldözött keresztények tanévnyitó szentmiséje Budapesten

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök celebrált angol nyelvű szentmisét a budapest-gazdagréti Szent Angyalok-templomban. A szentmisét követően Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára köszöntötte az ösztöndíjas fiatalokat.

A tanévkezdő szentmisén Esiobu Ágoston, a szegedi tudományegyetem angol nyelvű hallgatóinak egyetemi lelkésze vezette a nigériai ösztöndíjasokból álló szkólát. A szentmisét és könyörgéseit az üldözést szenvedő keresztényekért való miseszövegekkel imádkozva ünnepelték. Cserháti Ferenc homíliáját az alábbiakban teljes terjedelmében közreadjuk.

Krisztusban Szeretett Testvéreim! Kedves Egyetemisták és Fiatalok!

Testvéri szeretettel köszöntelek Benneteket Magyarországon. Mindenekelőtt kifejezem tiszteletemet és elismerésemet bátor keresztény helytállásotokért, tolmácsolom katolikus Egyházunk szolidaritását felétek, távoli hozzátartozóitok, szeretteitek és szenvedő népetek iránt. Elmondhatom, hogy mi együttérzünk veletek, mellettetek állunk a megpróbáltatások idején, és sokan imádkozunk értetek.

Tudom, hogy az elmúlt években véres háborúk dúlták fel szeretett hazátokat. Sátáni erők törtek rátok. Pusztították verejtékes munkával felépített szép falvaitokat és ősi városaitokat; szétrombolták az otthonaitokat, az iskolákat, a kórházakat, a templomokat és a szent helyeket. Ölték és gyilkolták a békés lakosságot, vagy éppen menekülésre kényszerítették azt. Sok keresztényt megöltek, mert nem volt hajlandó megtagadni ősei szent hagyományát és hitét. Tudom, hogy Jézus szent nevéért közületek is többeket meggyaláztak, szidalmaztak, üldöztek és megkínoztak. Tudom, hogy „a nagy üldöztetésből jöttetek” közénk (Jel 7,14), érkeztetek hazánkba, hogy itt népünk vezetőinek segítségével továbbtanuljatok, új erőt gyűjtsetek, és tanulmányaitok befejezésével újra visszatérjetek szeretett hazátokba és ott Isten nevében új életet kezdjetek, új magyar barátaitok-testvéreitek további támogatásával újra felépítsétek az őseitek által rátok hagyott szent örökséget. Kívánom, hogy az elszenvedett sok megpróbáltatás után, a mi hazánkban, az idegenben is tapasztaljátok meg az otthon melegét és találjatok sok jó barátot. Kívánom, hogy sok örömötök legyen a tanulásban. A jó Isten áldása kísérje fáradozásaitokat, és sok sikert a tanulásban!

Kedves Diákok! Mi nagy tisztelettel tekintünk rátok. Hazánkban tanuló, hazátokban üldözött keresztény egyetemisták és nagy üzenetek hordozói vagytok: Krisztus Urunk követei, az evangélium melletti hűség példái hazánkban, akik már csupa jelenlétükkel a közel-keleti keresztények bátor helytállására emlékeztetik magyar társaikat és egész magyar népünket. Azokra emlékeztettek minket, akik még életüket is készek voltak feláldozni Jézus Krisztusért: a halálos és komoly fenyegetések ellenére, életük árán is megvallották hitüket. Azokra emlékeztettek, akik a rájuk irányított gyilkos fegyverek ellenére is, kimerészkedtek az utcákra és bátran elmentek az ünnepi szentmisékre, összegyűltek a rommá lőtt templomokban, megvallották hitüket, imádkoztak és énekeltek, és mindmáig kitartanak őseik szent örökségében és újra akarják építeni azt. Kényelemhez és megalkuvásokhoz szokott vidékünkön már puszta megjelenésetek is önvizsgálatra indít, és a nemzetek apostolának szentírási tanítását idézi fel nekünk: a keresztény „sohase szégyelljen tanúságot tenni Urunk mellett” (2Tim 1,8). És mi ezt most megköszönjük és ezért is hálásak vagyunk nektek!

Az imént az öreg Eleázár vértanúságának bibliai történetéből hallottunk egy részletet. Ez a tisztességben megőszült férfiú „szép példát mutatott az ifjúságnak arra, hogyan kell tiszteletet érdemlő, szent törvényekért bátran és hősiesen halált halni” (2Mak 6,28). A kilencven esztendős írástudó még látszólag sem akarta teljesíteni a betolakodó zsarnok, Antiokhosz Epiphanész erkölcstelen parancsait, amelyekkel ez a király istentagadásra, az ősi hagyományok megszentségtelenítésére akarta rávenni ezt a szent embert és egész Izraelt. Az öreg Eleázár egyáltalán nem akart „a maga módján vallásos” lenni, pedig így megmenthette volna az életét. Tekintettel a fiatalokra, ez a bölcs ember még látszólag sem áldozott a pogány isteneknek, és még látszólag sem tagadta meg ősei szent örökségét, nehogy ezáltal megbotránkoztassa a fiatalokat és rossz példát adjon nekik a törvényszegésre. Inkább hűséges maradt Istenhez, vállalta a vértanúságot érte, és kivégezték (2Mak 6,18–31).

Kedves Diákok! A mi vidékünkön senkinek sem kell félnie attól, hogy keresztény hite és tanúsága miatt üldözés éri. Egészen más veszélyek fenyegetik a keresztényeket: a közömbösség, a kényelem, a nemtörődömség, a lustaság, a szekuláris és materiális gondolkodás és az ezekhez hasonló ártalmas eszmék. Éppen ezért mi különös tisztelettel hajtunk fejet azok előtt, akik még a fizikai bántalmazások és az életveszélyes körülmények ellenére is kitartottak hitük mellett. Fejet hajtunk előttük, mert a meghurcolt keresztények bátor és kitartó, de ugyanakkor elgondolkodtató és sugalmazó keresztény tanúságából a mi vidékünkön is erőt és bátorítást meríthetünk a keresztény helytállásra. A mi vidékünkön nem a gyilkos fegyverek fenyegetése ellenére kell bátor tanúságot tennünk hitünkről, hanem éppen a mi másként gondolkodó, gúnyolódó, nagyszájú és sértegető társaink lekicsinylő vádaskodása ellenére. Vajon van-e bátorságunk a keresztény tanúságtételre, amikor az evilági divatok, diktátumok, álpróféták fenyegetéseivel szemben kell hitvallást tennünk keresztény meggyőződésünkről? Vajon bátran tanúságot teszünk-e Jézus Krisztusról, azok fenyegetése és gúnyolódása ellenére is, akik az élet értelmét csupán csak e rövid kis földi élet élvezeteire: a pénzre, a mammonra, az esztelen kicsapongásokra akarják korlátozni? Eleázár látszólag sem tagadta meg hitét, a közel-keleti háborúk keresztény áldozatai közül sokan életükkel, mások egész vagyonukkal, egzisztenciájukkal fizettek érte.

Az új tanév kezdetén kérjük buzgón a Szentlélek Úristen hathatós támogatását, hogy Isten segítségével jól felkészülhessünk az életre és elsajátíthassuk mindazokat az ismereteket, amelyekkel megszerezhetjük nemcsak a földi jólétet és boldogságot, hanem az örök üdvösséget is.

* * *

Magyarország törődik az üldözött keresztényekkel – mondta Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára a szentmisét követően, amikor azt a 187 közel-keleti keresztény fiatalt köszöntötte, akik a magyar állam ösztöndíjasaiként szeptemberben kezdték meg tanulmányaikat különböző magyar egyetemeken.

Azt államtitkár úgy fogalmazott: jó hírünk van, „mi, magyarok törődünk veletek”, „imádkozunk értetek és szolidárisak vagyunk veletek”. Hozzátette: ez a jó hír nemcsak az itt tanulóknak szól, hanem családtagjaiknak, barátaiknak és nemzeteiknek is.

Azbej Tristan kitért arra: ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás, a keresztényüldözés több mint 200 millió embert érint a világon. Ez a „világ szégyene”, és alig esik szó róla. Magyarország nem nagy ország és nem is a leggazdagabb országok közül való, de segít, és nemcsak itt, Magyarországon, hanem a lakóhelyükön is támogatja az üldözötteket.

Ezt követően az államtitkár, a másodéves ösztöndíjasok szimbolikus segítségével, átadta az elsőévesek számára a díszokleveleket.

Az ösztöndíjasok tavaly szeptemberben, illetve idén kezdték meg tanulmányaikat. A diákok a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem, az egri Eszterházy Károly Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói lesznek. A hallgatók többsége mérnöki, műszaki, illetve egészségügyi tanulmányokat folytat majd.

Fotó: Shawqi Shamoon

Magyar Kurír
(ki)