A szellemi kulturális örökség részévé vált a hajdúdorogi Krisztus-katonaság hagyománya

2016. szeptember 15. csütörtök 09:02

Az erről szóló elismervényt Horváth Zoltán, a Krisztus-katonák káplárja veszi át szeptember 16-án Budapesten. A Krisztus-katonák a hagyomány szerint nagypéntektől húsvétvasárnapig teljesítenek szolgálatot a hajdúdorogi görögkatolikus székesegyházban.


Erős fizikumú, nőtlen, fiatal férfiak sorával találja magát szemben az, aki közel akar kerülni Jézus szimbolikus nyughelyéhez a hajdúdorogi húsvéti ünnepségen. A Krisztus-katonák őseik örökét viselik: a helyi családoknál öt-hat évtizede őrzött fehér inget, a fekete posztónadrágot, zakót, a csizmát, a Bocskai-süveget, díszzsebkendőt, és tartják a jórészt az 1848/49-es szabadságharcból való Kossuth-kardokat. A fiúk nagypéntektől húsvétvasárnapig, azaz Jézus kereszthalálának napjától feltámadása ünnepéig teljesítenek szolgálatot a hajdúdorogi Istenszülő bevezetése a templomba görögkatolikus főszékesegyházban. A húsvéti ünnep méltóságát emelő hagyományt felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe A Krisztus-katonaság hagyománya Hajdúdorogon – Kardos legények a „görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város”-ban címmel. Az erről szóló elismervényt Horváth Zoltán, a Krisztus-katonák káplárja veszi át szeptember 16-án Budapesten.

Horváth Zoltán tavasszal adott be pályázatot a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum égisze alatt működő szakbizottsághoz. Ebben a szokás megismertetésén túl bizonyítania kellett, hogy élő gyakorlatról van szó. „A jegyzékre vétellel a hagyomány nem lesz több, másabb, de nagyobb figyelmet kaphat, sokan megismerhetik, és ösztönzőleg hathat az utánpótlásra alkalmas fiatalokra” – fűzte hozzá.

A célt rövidesen egy hajdúdorogi esemény segítheti. Idén ugyanis itt gyűlnek össze a jegyzéken már szereplő közösségek – a huszonnyolcból húsz jelen lesz a szeptember 18–19-én 10 és 18 óra között a székesegyház közvetlen környezetében rendezendő ingyenes szemlén. A szellemi és kézműves értékek bemutatóin túl a vasárnap reggel nyolckor kezdődő érseki Szent Liturgiára is várnak mindenkit.

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslatára, az emberi erőforrások miniszterének döntése alapján öt új tétellel bővült a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzéke, a Rajkó-módszer örökségelem pedig bekerült a szellemi kulturális örökség jó megőrzési gyakorlatok regiszterébe.

A szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzéke elérhető ITT.

Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
uj-rendtagokat-avattak-szuveren-maltai-lovagrendben
Új rendtagokat avattak a Szuverén Máltai Lovagrendben

Keresztelő Szent János ünnepén, június 24-én, Budapesten, a Szent Ferenc Sebei-templomban szentmise keretében hat új rendtagot avattak a Szuverén Máltai Lovagrendben.

12:33
erdo-peter-szabolcsi-nemzeti-zsinat-helyszinen-legfontosabb-az-isten-es-emberszeretet-torvenye
Erdő Péter a szabolcsi nemzeti zsinat helyszínén: A legfontosabb az isten- és emberszeretet törvénye

Több ezer zarándok vett részt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Szent László-évben rendezett központi ünnepségén Szabolcs községben, az I. László király által 1092-ben összehívott nemzeti zsinat helyszínén június 24-én. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros, prímás volt.

2017. június 24. szombat