A szellemi kulturális örökség részévé vált a hajdúdorogi Krisztus-katonaság hagyománya

2016. szeptember 15. csütörtök 09:02

Az erről szóló elismervényt Horváth Zoltán, a Krisztus-katonák káplárja veszi át szeptember 16-án Budapesten. A Krisztus-katonák a hagyomány szerint nagypéntektől húsvétvasárnapig teljesítenek szolgálatot a hajdúdorogi görögkatolikus székesegyházban.


Erős fizikumú, nőtlen, fiatal férfiak sorával találja magát szemben az, aki közel akar kerülni Jézus szimbolikus nyughelyéhez a hajdúdorogi húsvéti ünnepségen. A Krisztus-katonák őseik örökét viselik: a helyi családoknál öt-hat évtizede őrzött fehér inget, a fekete posztónadrágot, zakót, a csizmát, a Bocskai-süveget, díszzsebkendőt, és tartják a jórészt az 1848/49-es szabadságharcból való Kossuth-kardokat. A fiúk nagypéntektől húsvétvasárnapig, azaz Jézus kereszthalálának napjától feltámadása ünnepéig teljesítenek szolgálatot a hajdúdorogi Istenszülő bevezetése a templomba görögkatolikus főszékesegyházban. A húsvéti ünnep méltóságát emelő hagyományt felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe A Krisztus-katonaság hagyománya Hajdúdorogon – Kardos legények a „görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város”-ban címmel. Az erről szóló elismervényt Horváth Zoltán, a Krisztus-katonák káplárja veszi át szeptember 16-án Budapesten.

Horváth Zoltán tavasszal adott be pályázatot a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum égisze alatt működő szakbizottsághoz. Ebben a szokás megismertetésén túl bizonyítania kellett, hogy élő gyakorlatról van szó. „A jegyzékre vétellel a hagyomány nem lesz több, másabb, de nagyobb figyelmet kaphat, sokan megismerhetik, és ösztönzőleg hathat az utánpótlásra alkalmas fiatalokra” – fűzte hozzá.

A célt rövidesen egy hajdúdorogi esemény segítheti. Idén ugyanis itt gyűlnek össze a jegyzéken már szereplő közösségek – a huszonnyolcból húsz jelen lesz a szeptember 18–19-én 10 és 18 óra között a székesegyház közvetlen környezetében rendezendő ingyenes szemlén. A szellemi és kézműves értékek bemutatóin túl a vasárnap reggel nyolckor kezdődő érseki Szent Liturgiára is várnak mindenkit.

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslatára, az emberi erőforrások miniszterének döntése alapján öt új tétellel bővült a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzéke, a Rajkó-módszer örökségelem pedig bekerült a szellemi kulturális örökség jó megőrzési gyakorlatok regiszterébe.

A szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzéke elérhető ITT.

Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
veres-andras-nagyszombati-maria-bucsun-szuksegunk-van-egymas-szeretetere
Veres András a nagyszombati Mária-búcsún: Szükségünk van egymás szeretetére!

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mutatta be november 18-án, a felvidéki Nagyszombatban a Könnyező Szűzanya Novénájának, vagyis kilencedének keretében a búcsúi szentmisét a Szent Miklós-exkatedrálisban.

08:47
erdo-peter-az-antropologiai-kihivasokrol-az-ember-nem-egeszsegre-hanem-eletre-szuletett
Erdő Péter az antropológiai kihívásokról: az ember nem egészségre, hanem életre született!

Az emberiséget fenyegető antropológiai kihívások címmel tartottak konferenciát a Vatikánban a Kultúra Pápai Tanácsa plenáris ülése szervezésében, amelynek tagja Erdő Péter bíboros, prímás. Ferenc pápa a tanács tagjait november 18-án fogadta.

2017. november 18. szombat