A vészkorszakban elhurcoltakra emlékeztek Pécsett

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Tizenharmadik éve szervez emlékmenetet a Sant’Egidio (Szent Egyed) közösség és a Pécsi Zsidó Hitközség, amelyen a Pécsről 1944-ben elhurcolt zsidó származásúakra emlékeznek. A menet a pécsi ferencesek temploma elől indult, majd a zsinagóga előtt mondott beszédekkel zárult.

A holokausztmegemlékezésen Udvardy György pécsi megyéspüspök is részt vett. Elmondta, jó az, hogy a város képes emlékezni azokra, akik mártírhalált haltak. „Az emlékezéssel a jövőt is kémleljük, melyet békésnek akarunk látni. Ez a jövő azonban a mostani döntéseinkben veszi kezdetét. Az emlékezés legnagyobb feladata az, hogy segítsen minket önmagunk identitásának felfedezésében. Ha ezt meg akarjuk tenni, és képesek vagyunk áldozatot hozni érte, akkor biztos, hogy a jövő nemcsak az egyén jövője lesz, hanem mindenkié. Az emlékezés nem teljes a megtérés nélkül, ami azt jelenti, hogy elengedjük azt, ami nem való hozzánk, ami nem identitásunk része, amivel nem a békét keressük” – hangsúlyozta a főpásztor.

A megemlékezésen részt vett és felszólalt Schönberger András pécsi főrabbi; Hoppál Péter parlamenti képviselő; Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke, a Mazsihisz alelnöke; valamint Nagy János, a pécsi Szent Egyed közösség felelőse. A rendezvényen megjelent Páva Zsolt, Pécs polgármestere; Mellár Tamás parlamenti képviselő és több pécsi közéleti személyiség is. A résztvevők, zsidó szokás szerint, egy-egy követ hoztak az emlékezés jeleként, amelyet a zsinagóga melletti dombormű mellett helyeztek el.

A Szent Egyed közösség szerint a béke olyan kiváltság, amit csak a mások iránt érzékeny és a másokat tiszteletben tartó emberek tarthatnak meg. Mint mondták, különösen fontosnak tartják, hogy a fiatal generációk – akik egy békés Európában nőnek fel, és nem tapasztalták meg a háborút – tudják, hogy mi történt a városban 1944-ben.

Pécsett a MÁV-bérházban és annak környékén alakítottak ki gettót a zsidó származásúak részére 1944. május 8-án. Itt mintegy kétezer embert zsúfoltak össze, majd először a Lakics-laktanyába, majd július 4-én Auschwitz-Birkenauba hurcoltak el mintegy négyezer embert – férfit, nőt, gyermeket – a származásuk, vallásuk miatt. A Dunántúl című újság május 9-én adta hírül a gettó megnyitását.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír