ÁGOTA-tábor: élmény, sorsközösség, reményteljes jövő

Hazai – 2017. július 29., szombat | 13:02

Huszonegyedik alkalommal rendezték meg Doboz-Szanazugon az ÁGOTA-tábort, az Állami Gondoskodásban Élő Fiatalok Országos Találkozóját. Július 22-től tíz napon át 350 állami gondoskodásban élő gyermek és fiatal számára nyújtanak élményt adó programokba ágyazottan terápiás támogatást.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Faluhelyi tölgyerdőn halad át az utunk. A célpont a Békés megyei doboz-szanazugi üdülőtelep, a 2005-ben felújított egykori úttörőtábor a Fehér- és Fekete-Körös összefolyásánál. Ez a Körösök és erdők ölelésében fekvő mintegy öt hektáros terület a víz, a fák, a jó levegő és a csend birodalma. Most azonban gyerekzsivaj fogadja a látogató újságírókat. Egy focibajnokság döntő meccseire érkezünk. A pályán küzdőket nagy hanggal biztatják a szurkolók. A gólokat ovációval fogadják. Ők a XXI. ÁGOTA-tábor lakói. Már közel egy hete együtt vannak, rengeteg program gondoskodott összekovácsolódásukról.

A táborba a hetedik napon látogattunk el. Két munkatárs, Szabóné Szívos Ildikó és Szili-Balog Mária Edit a kapuban fogadtak minket. Ismerkedük a tábor számára kiváló adottságú területtel: az árnyat adó fák alatt a tábor éli a maga mozgalmas életét. A nagy zöldterületen sportpályák, szabadtéri színpad, a sátrakban csocsó- és pingpongasztalok, a fák alatt padok, asztalok. Körülöttük játszó, beszélgető gyerekek. Egy-egy kézben előfordul mobiltelefon is, de wifi nincs, ezért a gyerekek inkább egymás társaságát keresik. A 150 önkéntes segítségével biztosított programok bőven adnak arra lehetőséget, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz és önmagukhoz is. A nagy kedvenc, a sport mellett kézműveskedés, sorozatvetélkedők, filmvetítés, bál tánc, romaest, Toldi-erőpróba, palacsintaparti, strandolás, lovaglás, meglepetést hozó nyári Mikulás, Ki mit tud?, zenés estek, koncert, szépségverseny, vízi parádé gondoskodik arról, hogy a tíz nap alatt az önfeledt szórakozás kerüljön a gyerekek életének középpontjába.

A táborban oldott a hangulat, ez átragad ránk is. A vendéglátók beszélgetésre invitálnak minket. Az asztal körül táborlakók, a hetedikes Dávid, a 16 éves Andris és Tibor, a hajósi lakásotthon vezetője. Félénken indul a beszélgetés, de egyre többen csatlakoznak hozzánk. Először hárman az „autentikus segítői alapkörből”, Zsolt, Mihály és Enikő, később a joghallgató Vivien, aztán egy táborlakó ikerpár. Közös bennük, hogy mindannyian állami gondoskodásban nődtek, nőnek fel, és már sokszor vettek részt lakóként, segítőként, munkatársként a táborban. Később megismerjük még Mónikát, aki két éve segít a táborban önkéntesként, Zsuzsát, aki négy saját gyermek mellett vállalkozott a nevelőszülőségre és Jánost, aki hosszú évek nevelőszülősége mellett szintén önkéntesként vesz részt a tábor életében.

Hogyan jutottak el állami gondoskodásban élő fiatalként az egyetemre, és miért teszik fel életüket a sorstársak támogatására; miként tudja megerősíteni a gyerekek önbizalmát a tábor; mit ad nekik a sorsközösség megélése; milyen a jövőképe ezeknek a fiataloknak; mi jelent számukra segítséget kapni és adni; hogyan élik meg a környezetük elutasítását, a falakat emelő előítéleteket – mindannyian őszintén és nyitottan vallottak ezekről a nehéz kérdésekről. Megkapták a szükséges biztatást is. Kothencz János, az ÁGOTA Alapítvány létrehozója, az országos tábor vezetője, aki maga is állami gondoskodásban nőtt fel, barátként biztatja a fiatalokat. Minden szavából érződik, van szíve ahhoz, amit csinál, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatójaként is megéli a sorsközösséget mindazokkal, akik állami gondoskodásban kénytelenek felnőni. A tábor erőssége, ahogy a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóé is, hogy élményt adó programok mellett terápiás segítséget nyújt a gyerekeknek azzal a céllal, hogy megtapasztalják, van számukra esély, remény és van jövő.

Az ifjúságvédelmi szakember vezetésével dolgozták ki az úgynevezett KASZPEM-et, egy szenzitív pedagogikoterápiás módszert, mely a törődő-nevelő gondoskodást helyezi a felügyeleti hozzáállás elé. Ez a módszer abból indul ki, hogy a gyermek meg tud birkózni a krízisekkel, ha mellé állunk és segítjük ebben. Foglalkoznak a bizalom és bizalmatlanság kérdésével. Rákérdeznek a gyermek szeretetkapcsolataira, segítik a traumák, nehéz életesemények feldolgozását, kiemelt figyelmet fordítanak a kiszolgáltatottság-érzet és az ahhoz való viszony feldolgozására. Foglalkoznak a gyermek önreflexív képességének fejlesztésével. A tábor élményprogramjai, a sorstársakkal való összekapcsolódás megadja a gyerekek számára az életükből annyira hiányzó összetartozás érzését.

A KASZPEM pedagógiáját az istenhit támogatja meg. Preevangelizációt és rétegpasztirációt végeznek. A táborban Podmaniczki Imre atya, aki izsáki plébánosként 1996-ban először helyet adott falujában a tábornak, mutat be minden évben szentmisét. Gondviselésről, megbocsátásról, irgalmasságról, reményről beszélget a gyerekkel, Jézusban példát mutatva számukra. A nevelők pedig azzal az imával kísérik, hogy ez a magvetés szárba szökken. 

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria