Átadták a Fraknói Vilmos-díjakat

Hazai – 2017. október 13., péntek | 13:14

Barsi Balázs ferences és Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora kapta idén az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Fraknói Vilmos-díját. A kitüntetéseket október 12-én adta át Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Emmi Akadémia utcai épületének tükörtermében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Fraknói Vilmos-díjat 2000-ben alapította a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy ezzel ismerje el azon tudósok tevékenységét, akiknek munkássága kiemelkedő a teológia, filozófia, valamint az egyháztörténelem területén, illetve akik tevékenységükkel előmozdították a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlődését. 

Ebben az évben Barsi Balázs ferences szerzetesnek és Dolhai Lajosnak, az Egri Hittudományi Főiskola rektorának ítélték oda a kitüntetést.

Az ünnepségen részt vett Ternyák Csaba egri érsek, Dobszay Benedek ferences tartományfőnök és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Ünnepi beszédében Balogh Zoltán a kitüntetetteket méltatva hangsúlyozta, a teológia nem a többi tudományhoz kevéssé értő tudósok kényszerpályája. „Minden humán tudománynak a hittudomány az alapja – tette hozzá az emberi erőforrások minisztere –, hiszen minden embert megragad a transzcendens, az, ami nagyobb, mint az ember: ebből születik a tudás, a művészet, a kultúra.”

A díjak átadását követően a kitüntetettek is megosztották gondolataikat. Barsi Balázs OFM Salamon király imáját idézte: „Adj hát szolgádnak éber szívet, hogy meg tudja különböztetni a jót meg a rosszat.” Emlékeztetett, hogy az eredeti héber szöveg így hangzik: „adj téged hallgató szívet,” – a szív pedig nem mást jelent itt, mint az ént, a személyt. 

A kinyilatkoztatás nem hit kérdése, hanem mindennapi tapasztalat; az, hogy én vagyok – hangsúlyozta a ferences szerzetes. – Isten az anyaméhben azt a képződményt is valakinek akarja. Isten velem személyként akar kapcsolatot teremteni, ez az én. Salamon imája tehát arról szól, hogy „adj nekem téged hallgató én-t”, hogy fel tudjam ismerni az igazi én-t.

Az én sokkal mélyebben van, mint az értelem vagy az akarat – ezzel kapcsolatban Barsi Balázs Viktor Frankl pszichiáterre utalt, aki maga is súlyos depresszióba esett, miután elveszítette szüleit, feleségét és gyermekét a holokauszt során. Viktor Frankl saját és mások szenvedéseit átélve jutott arra a következtetésre, hogy a legabszurdabb, legfájdalmasabb és legembertelenebb helyzetben is van az életnek egy lehetséges értelme, amitől a szenvedés is értelmet nyer, hiszen az én sértetlen. Ez irányította őt a logoterápia megalkotásához, amely ma is számos lelki betegségekkel küzdő embert segít a gyógyulásban.

Dolhai Lajos beszédében a Rómában, a Szent Anzelm Pápai Egyetem végzett tanulmányaira emlékezett. A rektor fiatal papként három évet töltött az örök városban a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként – az intézmény elődjét pedig Fraknói Vilmos alapította. Dolhai Lajos kifejtette, munkája során nagy hatással volt rá Fraknói Vilmos szellemisége, miszerint: ha tudományos igényességgel akarjuk művelni a teológiát, a legfontosabbak a források.

Záró gondolataiban Soltész Miklós államtitkár két fontos tulajdonságot emelt ki, amelyek meghatározzák Barsi Balázs és Dolhai Lajos munkásságát is: ezek a hűség és a hitelesség. Hűség – mivel fiatalok oktatásával foglalkoznak, és ezt gyakorolják mindennap, és hitelesség – mivel tevékenységük nemcsak a lelki növekedést szolgálja, hanem hivatások születését is elősegíti.

Fotó: Merényi Zita

Benke Zsuzsa/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria