Átadták a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének díjait

Hazai – 2017. november 15., szerda | 10:35

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége célkitűzéseinek megvalósításáért Szent Adalbert-díjjal tüntette ki Velkey Györgyöt, a Bethesda kórház főigazgatóját, és Csanád Béla-díjjal Osztie Zoltánt, a szervezet volt elnökét az egyesület tatai küldöttgyűlésén november 11-én.

Velkey György 1961. december 16-án született Miskolcon. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen általános orvosi, a Semmelweis Egyetemen egészségügyi menedzser diplomát szerzett. Első munkahelye a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikája volt. 1996-tól a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházában dolgozik, 2003-tól főigazgatóként. 2007–2012 között a Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgató-helyettese, 2011–2014 között önkormányzati képviselő, a Fővárosi Önkormányzat Egészségpolitikai és Szociális Bizottságának elnöke. A Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki, és megkapta a Magyar Gyermekorvosok Társasága Kulin László és Bókay János-emlékérmét is, valamint a Keresztény Közéletért Alapítvány Varga László-emlékérmét. Nős, öt gyerek édesapja.

Embersége, kiváló gyógyító és szervező munkája révén kitűnő kapcsolatot teremtett munkatársaival és az egyházak vezetésével egyaránt. Nagy elhivatottsággal végzi gyógyító és kórházvezetői munkáját, szolgálva nemcsak az anyaországi gyerekek gyógyítását, hanem a határon túliakét is, legyenek erdélyiek, felvidékiek vagy kárpátaljaiak.

A német ajkú reformátusok által a 19. században alapított Bethesda mára az ország egyik legjobb, országos és térségi feladatokat is ellátó gyerekkórháza, ahol az elesetteket, betegeket befogadják, ápolják és gyógyítják. Nagyravágyó terveik vannak: 2019-ben nyílik meg az épület új szárnya, ahol az országban először valósulhat meg az intézményen belüli természetes szülés, s ahol – az irgalmasrendi kórházzal együtt – sem abortusz, sem hálapénz nem lesz többé. Az új szülészet-nőgyógyászat mellett egy több megyét is ellátó gyermeksürgősségi osztályt terveznek megnyitni. Egy anya-gyermek központot hoznak létre, ami nemzetközi modell is egyben, gyermekpszichiátria és gyermekhospice, valamint tartós lélegeztetési központ is a tervek között szerepel. Új helyre kerül az égési intenzív osztály és a gyermekepilepszia-gondozás.

A minőségi ellátást az állam is elismerte, és az „Év kórháza” díjjal tüntette ki az intézményt, ahol a háromszáz kórházi dolgozó mellett mintegy száz önkéntes segíti a közös célt, a betegek gyógyulását. A kórház mai célkitűzései megegyeznek az alapítók elgondolásával: Krisztus szeretetének a megjelenítése a gyógyításban.

Velkey György kezdeményezésére a négy nagy egyházi kórház: a Bethesda, az irgalmasrendi kórház, a Szent Ferenc kórház és a MAZSIHISZ Szeretetkórháza szövetségbe tömörült. Az Egyházi Kórházak Szövetsége jól felépített alternatív, spiritualitást is nyújtó ellátórendszerként is felfogható, amire nagy igény van. A kórházegyüttes csecsemőkortól aggastyánkorig a legtöbb ellátást biztosítja, a Bethesda adja például a szülészeti hátteret az egyházi kórházak szövetségén belül.

Velkey György az egészségügyet mérgező és torzító paraszolvencia elleni küzdelem prominens képviselője, aki az orvoslásban és ápolásban nélkülözhetetlen bizalomra építi régi-új rendszerét, élesen különválasztva azt, ami ingyenesen jár, és ami megvásárolható.

Velkey doktor családja körében töltődik fel. Naponta olvassa a Szentírást, és rendszeresen részt vesz lelkigyakorlaton. A különféle veszteségekből adódó feszültségek természetesen ösztönzően is hatnak rá: ezek tanulsága jövőbeni feladataiban segíti. Úgy véli, a gyógyításban a szaktudás mellett mindenképpen szükség van a hitre, az orvos és a beteg részéről egyaránt. Vallja: a racionális gyógyítás mellett – és a jó orvos munkája mindig ilyen –, meghatározó az ima ereje, Jézus szerepe. A hit és az ima gyakran a racionalitás határán túl segíti a gyógyítást, amit csodaként élhetünk meg.

* * *


Osztie Zoltán személye sokak számára egyet jelentett a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével, az alapító, az áldott emlékű Csanád Béla professzor tisztségének „megöröklésétől” egészen 2016-os elbúcsúzásáig. Ez a tény mindent elmond. Természetesen nem Zoltán atya nyomta rá a bélyegét a KÉSZ-re, hanem éppen az ellenkezője történt: ő próbált teljesen azonosulni a szövetséggel, és ennek rendelte alá életének, munkásságának jó részét. Az ő elkötelezettsége által ért el oda a KÉSZ, ahol ma van: olyan óraszerkezetté vált, mely nemcsak a miheztartás pontos idejét mutatja, hanem segít nekünk, keresztényeknek irányt találni a mai történelmi kor kihívásai közepette.

1958. augusztus 17-én született Budapesten. 1981. június 20-án szentelték pappá Esztergomban. Papi jelmondata a zsoltár szava: „Házadért való buzgóság emészt engem.”

Édesanyja tanította meg imádkozni, ő adta a kezébe a rózsafüzért, ő szerettette meg vele az egyházi énekeket. Még kamasz fiú korában eldöntötte, hogy a papi hivatást választja. Elhatározásában két fontos dolog befolyásolta: egyrészt keresztény neveltetése, melyet olyan többletnek vélt, amelyet vétek volna csak magának megtartani, és másokkal nem megosztani, másrészt pedig az a felismerés, hogy sok társa nem találta a helyét a világban, és eltévelyedik.

Volt káplán Érsekvadkerten, Nyergesújfalun, plébános Ásványrárón, spirituális a Központi Papnevelő Intézetben, morálteológia-tanár a Veszprémi Egyetemen, lelki vezető és hittanár a budapesti Ward Mária Általános Iskola és Gimnáziumban, plébánoshelyettes Budapesten, a belvárosi főplébánián, majd plébános a Tisztviselőtelepen. Jelenleg a Budapest–Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa.

Alig múlt harmincéves, amikor a KÉSZ tagja lett, melynek országos elnöki posztját 1997-től 2016-ig töltötte be. Osztie Zoltán népszerűségének titka a töretlen hit, a nemzetben, hazában való gondolkodás és a megingathatatlan bizalom embertársaiban. Nyitott látókörű, építő gondolatokra figyelő. Egyénisége összefogó erejű, igazi papi példakép.

Sokáig az volt az általános vélemény, hogy az Egyházat külön kell választani az államtól, hogy egy pap ne legyen közszereplő. Osztie atya ennek az ellenkezőjét vallja: egyéni és közösségi életünknek nincsen olyan része, amelyről Krisztusnak ne lenne mondanivalója. Kötelességünk az evangéliumot hirdetni, bele kell szólnunk az életünket befolyásoló kérdésekbe. A keresztény embernek feladata és kötelessége a közéleti szerepvállalás. A papnak vagy az Egyháznak a politikában való részvétele nem pártpolitizálás, az Egyház nem képvisel pártpolitikai érdekeket, de az összefüggéseket világosan kell látnia.

Elnökként a hét hat napjának minden óráját beosztotta. Szentmise, hittanóra, lelkigyakorlatok vezetése, jegyesoktatás, hittanosok táboroztatása, plébániai ügyek, pályázatírás, anyakönyvek rendezése, előadás, cikkírás, KÉSZ-iroda, KÉSZ-csoportok látogatása, mind-mind napi teendői közt szerepeltek. És közben gyóntat, keresztel, esket, temet, aktívan részt vállal a közösségépítésben és az ünnepek megszervezésében.

Legfontosabb elismerései, kitüntetései, melyek mutatják, hogy sokat tett a KÉSZ-ért, és a KÉSZ-en keresztül a civil társadalomért, a magyar egységért, a közjóért: a Magyar Rádió Nívó-díja (1992), az V. Kerületi Önkormányzat kitüntetése (2007), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2011), Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzata PRO-CIVIBUS díja (2014), a Magyar Érdemrend középkeresztje (2016), Polgári Magyarországért-díj (2016).

Keze alatt valósultak meg a következő programok, melyeket érdemes kiemelni: Ihletett cselekvés elnevezésű cselekvési terv a 2011–2016 közötti időszakra, Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet c. könyv és előadássorozat, Aquinói Szent Tamás KÉSZ Akadémia, A magyar nemzet egységének munkálása, melynek eredménye a Kárpát-medencei együttműködések megvalósulása Délvidéken, Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben, Kárpát-medencei népénekgyűjtemény kiadása, Az idők jelei projekt.

Osztie Zoltán lényeglátásának köszönhetően elnöksége alatt a KÉSZ jelentős szervezeti változáson ment keresztül: az addig szakmai műhelyekben végzett munkát felváltotta a településekhez kötődő helyi csoportok tevékenysége. Ezáltal sokkal szélesebb réteget sikerült bevonni a keresztény értelmiség közös céljaiért való küzdelembe. Ez a váltás eredményezte, hogy a működő csoportok száma az elmúlt húsz év alatt jelentősen megnőtt, több mint duplájára! Amellett, hogy messzemenően tiszteletben tartotta a helyi csoportok önálló működését, amiben csak lehetett, személyesen segítette, támogatta munkájukat.

A maga többezres taglétszámával napjainkban a KÉSZ az egyik legjelentősebb országos, keresztény civil szervezet. Zoltán atya elnökként tudatosan és folyamatosan arra törekedett, hogy a KÉSZ ebben az egyre növekvő formában is megfeleljen alapvető célkitűzéseinek.

Osztie Zoltán olyan személyiség, akinek konzervativizmusát alapvetően az értékek megőrzése határozza meg, de – mivel átérezte felelősségét az általa vezetett szervezet hatékony működtetéséért – nem zárkózott el akár a modern vállalatirányítási módszerek igénybevételétől sem. Javaslatára 2006-ban felmérték a KÉSZ erősségeit, gyengeségeit, és a működést ennek megfelelően módosították. A felmérés visszatükrözte, hogy az egyesület szilárd értékrenddel bíró szeretetközösség, amelynek elkötelezett helyi és országos vezetői vannak. A nemzettudat erős, az országos és helyi programok egyaránt értékesek.

Osztie Zoltán megnyerő, bizalmat sugárzó és kiváltó egyéniségével, kiváló kapcsolatteremtő képességével számos civil szervezettel épített ki szövetséget. A KÉSZ országos jellegéből adódóan az egyesület hamarosan a civil összefogás egyik motorjává vált.

Forrás és fotó: KÉSZ

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria