Az iraki káld pátriárka Budapesten: „A hitünk győzedelmeskedik a félelem felett”

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A pátriárka május 30-án Orbán Viktor miniszterelnökkel megállapodást írt alá az Országházban 580 millió forint értékű támogatásról, amellyel a magyar kormány az iraki Tell-Aszkuf település lakóházainak helyreállításához járul hozzá.

A káld egyház vezetőjének beszámolója annak az előadás-sorozatnak a része volt, amellyel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem az üldözött keresztények sorsára szeretné felhívni a figyelmet. Januárban III. József Ignác antiochiai szír katolikus pátriárka beszélt arról, hogy a közel-keleti dráma régóta zajlik, és tragikus következményekkel jár az etnikai és vallási kisebbségek számára. Februárban II. Ignác Efrém, Antiochia és egész Kelet szír ortodox pátriárkája azt hangsúlyozta, hogy a közel-keleti népeknek, a különböző vallások követőinek meg kell tanulniuk együtt élni, és ehhez elengedhetetlen a párbeszéd. Márciusban Henri Boulad jezsuita szerzetes az iszlám előretörésének veszélyeire figyelmeztette a hallgatóságot.

Ez alkalommal a hagyományokhoz híven Fodor György, a PPKE prorektora köszöntötte a káld pátriárka előadására összegyűlt vendégeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy közel-keleti testvéreink napjainkban a nagyhét keresztjét hordozzák, ebben szeretnénk osztozni velük. Török Tamás, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében beszámolt arról, hogy a magyar kormány támogatja egy település újjáépítését, valamint az erbíli Szent József Kórház gyógyszerrel való ellátását fél éven keresztül. Hölvényi György európai parlamenti képviselő köszöntőjében hangsúlyozta, segíteni szeretnénk szenvedő közel-keleti testvéreinknek.

Az előadáson jelen volt Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa, Pápai Lajos püspök, Abuna Júszef Hálil kopt ortodox főesperes, Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, illetve Szőke Péter, a Szent Egyed (Sant’Egidio) közösség magyarországi vezetője is.

Christiaan Alting von Geusau, az ICLN (International Catholic Legislators Network – Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózata) elnöke azt hangsúlyozta, hogy az előadó, aki egy vértanú egyház pátriárkája, a veszélyek közepette is mindig a megbékélést hirdeti. „Az Egyház feje Rómában van, de a szíve a Közel-Keleten, és ez a szív vérzik!” – figyelmeztetett. Ha engedjük, hogy vérezzen, az egész világot, az egész civilizációt veszélybe sodorjuk, hiszen ránk is hatással van, ami ott történik – tette hozzá.

Louis Raphael Sako pátriárka kifejezte háláját a támogatásért, amelyet Magyarországtól kapnak, és az aggodalomért, amellyel sorsukat figyelemmel kísérik; hangot adott reményének, hogy Moszul felszabadításával a vérontások után beköszönt a béke és stabilitás időszaka a térségben.

Emlékeztetett arra, hogy Mezopotámia területén az első századtól kezdve élnek keresztények, akik virágzó egyházat alakítottak ki: a középkorban 250 egyházmegyéjük volt szerte a világban, egészen Kínáig és a Fülöp-szigetekig. Amikor az arabok megérkeztek a térségbe, még többségben voltak a keresztények, később azonban kisebbségbe szorultak, az Iszlám Állam előretörésével pedig másfél millióról négy-ötszázezerre csökkent a számuk. A terrorszervezet fegyveresei 120 ezer keresztényt üldöztek el Moszulból és környékéről, mindenüket elrabolták. Igazi népirtás zajlott, a káld egyház történetének legsúlyosabb üldöztetése, amely során örökségüket, 4–6. századi templomaikat is lerombolták.

Ahhoz, hogy a keresztények visszatérjenek, támogatásra és biztonságra van szükségük – hangsúlyozta az iraki káld egyház vezetője. Hozzátette, igazi béke nem lehet párbeszéd nélkül. A politika részéről bölcs és egységes látásmódra van szükség, hogy a jövőkép alapja a valós helyzet legyen. Az Iszlám Államot katonai erővel legyőzhetik ugyan, de az ideológia nagyon erős, maguknak a muszlimoknak kell új oktatási programot alkotniuk, hogy szembeszálljanak a fundamentalizmussal. Meg kell bocsátani egymásnak, és igazi jövőképet kell adni a fiataloknak. Az iszlám számára egyetlen vallás létezik, és egyetlen, a valláson alapuló törvény – az országban azonban igazi demokráciára van szükség, melynek szellemében mindenkit tiszteletben tartanak, az ország minden lakosa egyenrangú állampolgár.

Sako pátriárka elmondta, az emberek félnek, és azok is elvándorolnak, akik egyelőre nincsenek veszélyben, de nem hiszik, hogy létrejön a stabilitás. Félő, hogy ezen a gazdag földön nem érvényesülnek az etnikai és lelki értékek, csak a gazdaságiak. Kiemelte, az Iszlám Állam az egész világról toborozza a katonáit, és az egész világra, Németországra, Franciaországra, egész Európára is veszélyes. A jövőnk Isten kezében van, ugyanakkor mi magunk vagyunk a jövő, mi magunk is alkotjuk a jövőt – tette hozzá.

Megemlítette, az elmúlt napokban tárgyaltak az Egyesült Államok kormányával, amely elkötelezte magát a segítségnyújtásra, nemzetközi erőfeszítéseket ígért. A falvak újjáépítése megkezdődött, és a szolidaritás konkrét jeleire van szükségük az ott élőknek. Hozzátette, hogy erkölcsi, spirituális támogatásra talán még inkább. „A hit az irányadó számunkra, minden mást elveszítettünk. Türelemre van szükség… A hitünk győzedelmeskedik a félelem felett” – zárta beszámolóját a pátriárka.

Ezután Basár Varda erbíli érsek vette át a szót, aki hangsúlyozta, hogy az elűzött iraki keresztényeknek azonnali segítségre van szükségük, ma kell cselekedni értük. Amikor az Iszlám Állam rájuk támadt, Erbílben azonnal cselekedtek: a menekülők számára tizenegy iskola épületét nyitották meg, ellátták őket ennivalóval. A helyi fiatalok éjjel-nappal dolgoztak Erbíl keresztény negyedében, Ankavában. Huszonhat tábort hoztak létre, de egy hónap múlva a családok már lakókocsikba, majd bérelt házakba költözhettek, hogy méltó módon élhessenek. A Szükséget Szenvedő Egyház nemzetközi segélyszervezet támogatásával tizennégy iskola épül, valamint egyetemet is létesítettek Erbílben, hogy a diákok folytathassák tanulmányaikat.

A keresztények nem élhetnek remény nélkül, és a remény gyengül a krízis idején – figyelmeztetett az erbíli érsek, megköszönve a szolidaritást és azt, hogy az Európai Parlament képviselője elment a helyszínre, beszélgetett az ott élőkkel, hogy olyan segítséget tudjanak adni, amire valóban szükség van. 

Fotó: Lambert Attila

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír