Az iraki szír keresztények a béke és a remény emberei – Előadás a Pázmányon

Hazai – 2018. november 15., csütörtök | 15:04

„Az iraki kereszténység helyzete az Iszlám Állam után” címmel Yohanna Petros Mouche moszuli szír katolikus érsek és Nicodemus Daoud Matti Sharaf moszuli szír ortodox érsek tartott előadást november 14-én este a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A rendezvényt Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság szervezte. A megjelenteket Fodor György prorektor, dékán köszöntötte. Kifejezte örömét, hogy folytatódik a Közel-Kelet üldözött keresztényeinek sorsát bemutató sorozat a Pázmányon. Ez permanens elköteleződést jelent az egyetem és személy szerint az ő részéről is, együttérzést, szolidaritást sokat szenvedett keresztény testvéreink iránt.

Bevezetőjében Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára kiemelte: a rendezvény két szír főpapja pásztor, a szó legnemesebb értelmében. Mindketten az iraki Moszul főpapjai, de mégsem ebből a városból érkeztek ide, hanem kényszerű száműzetésükből, olyan városokból, ahová ki kellett menekíteniük a gonosz tombolása elől a rájuk bízottakat. Moszulban hajdan több százezres keresztény közösség virágzott, de miután a várost 2014-ben elfoglalta az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet, a keresztényeknek menekülniük kellett, hogy elkerüljék a tömeggyilkos atrocitásokat vagy az erőszakos áttérítéseket.

Az iraki keresztények tragédiáját a nyugati világ embertelen közönnyel figyelte – mondta az államtitkár. Kiemelte: ezzel szemben a magyar kormány egyedülálló módon indított programot az üldözött keresztények megsegítésére. Azbej Tristan sokkoló adatokat is említett: jelenleg a világ 80 országában 215 millió keresztény van kitéve üldözésnek, csupán a hite miatt. „Ez humanitárius katasztrófa” – szögezte le. Hozzátette: a migráció csak tovább mélyíti ezt; ezért Magyarország a helyben maradást, a hazatérést, az újjáépítési programokat támogatja Irakban, Szíriában és Afrikának azon részein, ahol a másik terrorszervezet, a Boko Haram gyilkolja a keresztényeket.

Yohanna Petros Mouche moszuli szír katolikus érsek előadásában emlékeztetett rá: két éve már, hogy felszabadult az ő régiójuk, a Ninivei-fennsík, de a helyzet még nem javult, nem stabilizálódott, és nem lett nyugodtabb sem. 6 ezer család (24 ezer ember) már hazatért, de sokan még haboznak a helyzet bizonytalansága miatt. A főpásztor sorolta az ISIS rémtetteit: a keresztényeket legyilkolták, elűzték, ha nem tagadták meg hitüket, a házaikat kifosztották, lerombolták, csak úgy mint a boltokat, iskolákat, templomokat. Jelenleg jótékonysági szervezetek – katolikusok, de mások is, így többek között francia, német és holland csoportok – segítenek az újjáépítésben. Mouche érsek megemlített egy iraki muszlim férfit, aki 50 ezer dollárt fordított erre a célra. Több mint 2500 ház már felépült. Ugyancsak jótékonysági szervezetek segédkeztek az elpusztított iskolák renoválásában, de nincs elegendő tanár, ezért a szülők inkább magániskolákba íratják gyermekeiket.

A főpásztor szavaiból az is kiderült, hogy a szolidaritás és az irgalom nem vallásfüggő, felülír minden ellenségeskedést, előítéletet. Megemlített egy muszlim férfit, aki kivásárolt egy hároméves kislányt az ISIS fogságából, és saját gyermekeivel együtt nevelte, szeretetben, Máriának nevezve el. A kislány Moszul felszabadítása után visszakerült keresztény szüleihez. A moszuli katolikus érsek különösen fontosnak nevezte, hogy a keresztényeknek legyen bátorságuk ismét békében élni azokkal a szomszédaikkal, akik szemben a fent említett férfival, a krízishelyzetben elárulták őket. Egyúttal megköszönte Franciaország, Belgium, Magyarország és az egyetemes Egyház, a Szentatya segítségét, melyre a jövőben is számítanak.

Yohanna Petros Mouche leszögezte: az iraki emberek békeszerető emberek, elegük van a gyilkolásból, a pusztításból, békében és méltóságban szeretnének élni a jövőben; a szír keresztények szeretik a hazájukat, büszkék a múltjukra, őseik csaknem kétezer éves hitére, nem akarják elhagyni szülőföldjüket, otthon szeretnének tanúságot tenni kereszténységükről.

A másik, szintén Irakból érkezett előadó, Nicodemus Daoud Matti Sharaf moszuli szír ortodox érsek emlékeztetett rá, a keresztények azt tanulták, hogy mindenkivel békében és szeretetben kell élniük.

Le sem lehet írni, hogy milyen szörnyű körülmények között élnek Irakban a keresztények, „pedig mi vagyunk az iraki nép alapja, a kereszténység gyökere, és mi vagyunk az utolsók, akik szíriai arámul, Jézus Krisztus nyelvén beszélünk” – fogalmazott a főpásztor. Egyúttal figyelmeztetett: ha nem kapnak segítséget, a nyelvükkel együtt az iraki szír keresztények is eltűnnek. Irakban ma a keresztények marginális helyzetben élnek, pedig csaknem kétezer éve vannak jelen. Az Iszlám Állam terroristái mindent elraboltak tőlük, a méltóságukat, a jogaikat, a templomaikat, iskoláikat, a gyerekektől a gyerekkorukat. A terroristák 125 ezer lakást romboltak le. Mindent elvettek tőlük, és a nyugati világ ezt közönyösen végignézte. Az ortodox érsek felidézte: 2003 előtt több mint 1 millió 600 ezer szír keresztény élt Irakban, számuk ma kevesebb mint 500 ezer. Rámutatott: ők sincsenek biztonságban, jogra lenne szükségük, olyan erőre, amely megvédi őket. A kereszténység ugyanis nem a vér és a harc, hanem a mindenkire kiterjedő béke és szeretet vallása.

Az ISIS mindent elvett tőlünk, de Jézust, az Urunkat soha nem tudják kiűzni a szívünkből, mi a béke és a remény emberei vagyunk! – hangsúlyozta Sharaf érsek. Teljes szívéből köszönetet mondott az „áldott” magyar népnek és kormánynak, Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki minden rendelkezésére álló eszközzel segíti az iraki szír keresztényeket abban, hogy őseik földjén maradhassanak, és békében élhessenek.

A rendezvényen jelen volt Michael August Blume apostoli nuncius, az Apostoli Szentszék budapesti nagykövete; a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) részéről pedig Szocska A. Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye görögkatolikus püspöke.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria