KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
Az idei konferencia lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők a sokszínűség jegyében megismerhessék a lelkiségi mozgalmak, szerzetesközösségek cigánypasztorációs szolgálatát. A konferencián a jelenlévők – közel száz érdeklődő, pasztorációs munkatárs – képet kaphatnak a kárpátaljai cigánymisszió munkájáról is.
Az első nap szentmisével kezdődött, amelynek főcelebránsa Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációért felelős püspöke volt. A püspök homíliájában arról beszélt, Isten országában élni azt jelenti, hogy befogadjuk szívünkbe Jézust, hiszen ő maga ez az ország.
Csak azt adhatjuk másoknak, ami a miénk – szögezte le a püspök. – Nem tudjuk cigány testvéreinknek közvetíteni Jézust, ha ő nem él bennünk, ha nem kapcsolódunk hozzá úgy, mint a szőlő a szőlőtőhöz. Hogyan érhetjük el, hogy bennünk éljen? Igéjének, a Bibliának az olvasása által, az imádságaink révén, a szentségekben való részesedés által, s úgy, hogy szeretjük felebarátunkat, elsősorban a családunkban.
Sokan azt mondják, a cigányság probléma, teher a társadalom számára. Én azt mondom, kincs, lehetőség – hangsúlyozta Székely János. – A cigányság hasznossá válhat mindannyiunk számára. Csodálatosan mély érzéseik, érzékük Isten iránt, zenei fogékonyságuk, családszeretetük akkor válhat valóban áldássá a többségi társadalom számára, ha rátalálnak Krisztusra, és egész szívvel befogadják őt.
A szentmisét követően előadások és a csoportbeszélgetések sora vette kezdetét, melyek alapgondolatát Dúl Géza, a püspöki konferencia cigánypasztorációs referense fogalmazta meg: szeretnénk növekedni az „evangéliumi szakszerűségben”, hogy egyre jobban tudjuk végezni az evangelizáció munkáját, amely sokszínű, hiszen Istenhez sokféle út vezet.
Székely János püspök bevezetőjében megosztotta a jelenlévőkkel, amit egy külföldi konferencián hallott.
Spanyolországban a cigányság történelme sokban hasonlít a hazánkban élőkéhez, s az egyház is sok évszázados, jó kapcsolatot alakított ki velük, szociális hálót épített ki, sok segítséget nyújt számukra. Mindezek ellenére a cigány emberek jelentős része (80 százalék) mára a szektákhoz kapcsolódott. Hazánkban elébe kell mennünk ezeknek a folyamatoknak – mondta a püspök –, ugyanis a cigánypasztorációban az egyház nálunk is a szociális területre koncentrál, s elfeledkezünk a lényegről: bátran, erővel, élő hittel Jézust hirdetni, képviselni, szavaink és cselekedeteink által.
Több helyen kellene kiépíteni a cigányság liturgikus zenei szolgálatát, erős közösségeket kellene létrehozni, életerős igehirdetéseket kellene tartani, s a közösségeinkben helyet kellene adnunk a cigány vezetőknek is (a Ceferino Házban évek óta folyik cigány közösségvezető-képzés). Ha nem hirdetjük élőbben, bátrabban Krisztust, a spanyol modellhez hasonlóan nálunk is elvonják majd tőlünk cigány testvéreinket a szekták – hangsúlyozta Székely János.
Az egri konferencia első napján a résztvevők többek közt megismerkedhettek a piarista rend és a Szent Ferenc Kisnővérei közösség cigánypasztorációs munkájával, majd Kunszabó Zoltán állandó diakónus, az Új Jeruzsálem katolikus közösség alapító-vezetője a karizmatikus közösségekben megvalósuló, a megtérésre alapozott szolgálatról beszélt.
Másnap, november 11-én Koós Ede, az Egri Főegyházmegye cigánypasztorációs referense beszél a lelkiségi mozgalmak szerepéről a Vándorlók és Úton lévők Lelkigondozásának Pápai Tanácsa Irányelvek a cigánypasztorációban (Róma, 2005. december 8.) című dokumentuma alapján.
Ezen a napon tart előadást Ternyák Csaba érsek az Egri Főegyházmegye idei cigánypasztorációs programjáról, Székely János püspök pedig Megújulás a Szentírásban címmel a Cursillo mozgalom tevékenységéről számol be. A továbbiakban a jezsuiták, valamint Teréz Anya nővéreinek munkájáról kaphatnak képet a jelenlévők.
Délben Beer Miklós váci megyéspüspök celebrál szentmisét. A délutáni program keretében hallható lesz többek közt a kárpátaljai cigánypasztorációról szóló beszámoló, valamint Dúl Géza, az MKPK cigánypasztorációs referensének előadása a megújulási lelkiségek szerepéről az egyházban. A napot a Fokoláre mozgalom, a premontrei rend és a Szent Egyed közösség missziós munkájáról szóló beszámolók után csoportbeszélgetések zárják.
A találkozó harmadik napján, november 12-én, szombaton Ménesi Balázs ismerteti a Mécs házas közösségeinek szolgálatát, valamint a történelmi egyházak képviselői kerekasztal-beszélgetés keretében tartanak beszámolókat cigánymissziós munkájukról.
A konferencia záródokumentum-tervezetének előterjesztése után Balázs József, az Egri Főegyházmegye cigánypasztorációs lelkésze celebrál szentmisét.
Fotó: Bókay László
Körössy László/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria