Becket Szent Tamásra emlékeztek Esztergomban

Hazai – 2018. január 6., szombat | 12:00

Január 5-én Becket Szent Tamás-emléknapot tartottak „Keresztény gyökerek, európai identitás” címmel az esztergomi Szent Adalbert Központ konferenciatermében a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, valamint a Rudnay Sándor Alapítvány szervezésében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az Esztergom város központjában emelkedő Szent Tamás-hegyen, a Becket Szent Tamásról elnevezett kápolna előtt gyülekezett az ünneplő sokaság január 5-én, hogy a vértanú canterbury-i püspökre, Becket Szent Tamásra emlékezzenek. A hagyományokhoz híven a Rudnay Sándor Alapítvány ökumenikus megemlékezésre hívott. A kápolna előtt álló kálváriánál magyar, angol, szlovák és olasz nyelven szólt az imádság Kiss-Rigó László püspök vezetésével.

A Szent Adalbert Központ konferenciatermében folytatódó, a keresztény gyökerek és az európai identitás kérdéskörét középpontba állító megemlékezés résztvevőit Kiss-Rigó László, a Rudnay Sándor Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte. Az emléknapra nagy számban gyűltek össze az egyházi, politikai, gazdasági és kulturális élet képviselői hazánkból, külhonból és Európa számos országából.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium politikai államtitkára beszédében arra kereste a választ, miként alakul a kontinens jövője, hogyan képzeljük mi európaiak közös jövőnket. Azt fogalmazta meg, így, ahogyan most élünk, amit ma a jólét, szabadság és béke számunkra jelent, nem folytatható életünk a jövőben: a békénk illúzió, a jólétünk nem fenntartható és a szabadság nem lehet pusztán a vasbéklyó hiánya. A mai ember vezérelve – legyen jó mindenkinek – az önzés vallása, mert azt üzeni, engem sem korlátozhatnak. De ez „pszeudo vallás”, melyben mi magunk fogalmazzuk meg a parancsolatokat, melyben a jólét, az önhittség és a kényelem vágya vezérli az embert.

Az államtitkár szerint egyre sürgetőbbé vált a váltás szükségességének belátása. Valódi megoldást a keresztény gyökerekhez való visszatérés jelenthet. Az állíthatja meg a nyugati civilizáció romlását, ha a kereszténységet vissza tudjuk emelni kollektív identitásunk középpontjába, politikai cselekvésünk zsinórmértékévé tudjuk tenni. Arra kell megtalálnunk a választ, milyen feladatot jelent ez mindennapjainkat tekintve.

„Kitaposott úton haladunk, nagy elődeink az Európai Unió alapításakor keresztény Európában gondolkodtak. Ezzel nehéz utat választottak, a kereszt útját” – mondta az államtitkár. Ma nem véráldozatot kér tőlünk ez az elkötelezettség, hanem hitünk megvallását – fogalmazta meg mai hozzájárulási kötelezettségünket eleink alapvetéséhez. „Magyarország a szószólója ezen fordulat szükségességének, és ennek lehetséges voltát saját példáján keresztül gyakorolja” – mutatott rá.

Magyar Levente szerint az ország azon munkálkodik, hogy keresztény értékrendre épülő és éppen ezért a szabadságjogokat ténylegesen biztosító, az egyén méltóságát és teljesítményét elismerő, ugyanakkor közösségközpontú rendszert építsen.

„Az európai rendszer hibáival szemben sokszor élesen megfogalmazott kritikák mögött a közös jövőnkkel kapcsolatos aggodalom és felelősségérzet áll, valamint annak tudata, hogy nem pillanatnyi érdekeink, hanem a hitünk szerinti igaz ügyet képviseljük” – hangsúlyozta az államtitkár.

Iain Lindsay, az Egyesük Királyság magyarországi nagykövete magyar és angol nyelven tartott beszédében Szent Tamás példája alapján azt fogalmazta meg, az Egyház jogaiért való kiállás, az azt meghatározni akaró államhatalommal való szembenállás vállalása a vértanúságig minden korban aktuálissá teszi a mártír érseket.

Szabadhegy Péter, Magyarország korábbi nagykövete az Egyesült Királyságban, arról számolt be, miként valósult meg és milyen hatást gyakorolt a szigetország és Magyarország kapcsolatára, hogy 2016-ban Angliában bemutatták Becket Szent Tamás Esztergomban őrzött ereklyéjét.

Takács László, a londoni The Mercers’ Company képviselője a kereskedők céhe által minden korban tisztelt Szent Tamás példája alapján azt fogalmazta meg, bár alapküldetésük nem a szellemi értékek védelme, mégis meghatározónak tartják az anyagi értékek felett álló spirituális javak összekötő erejét.

Romanek Etelka, Esztergom polgármestere zárszavában arra mutatott rá, a Szent Tamás-emléknap jel, azt mutatja, az értékválsággal küzdő Európának igenis élnek a keresztény gyökerei. „Ezek ápolása a feladatunk, ha nem tesszük, súlyos következményekkel kell szembenéznünk. A magyar szellemiség felépítése legyen a célunk, amely a rend és a hit megtartásával érhető el” – fogalmazott. A hagyományos Becket Szent Tamás-ünnepséget egy mérföldkőhöz hasonlította, amelyen „a világ minden nyelvén érthetően annyi áll: keresztény és európai értékek, mindörökké”.

Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Egykori főpapjaik, Becket Tamás és Bánfi Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaik idejéből származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát. Bánfi Lukács esztergomi érsekként rendelte el a megemlékzés helyén található kápolna eredetijének építtetését Szent Tamás tiszteletére.

Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az Egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.

Lékai László bíboros – aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke – Becket Tamás 1538-ban Esztergomba került ereklyéinek egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emléktárgyát megsemmisítették.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria