Brenner János nyomában – Székely János vezetett nagyböjti lelkigyakorlatot Zalaegerszegen

2018. február 27. kedd 16:13

A zalaegerszeg-kertvárosi templomban február 23. és 25. között tartott nagyböjti lelkigyakorlaton Székely János szombathelyi megyéspüspök mondta a szentbeszédeket. A főpásztor Brenner János május 1-jei boldoggá avatására készülve az ő életét állította homíliái középpontjába.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az első napon Brenner János családjáról, a szülők jó példájáról szólt a püspök. Kiemelte a fiatalon vértanúvá lett pap édesanyjának és édesapjának erőfeszítését, amit fiaik keresztény szellemiségű nevelése érdekében tettek. Édesapja mindennap járt szentmisére, imádkozta a rózsafüzért. Édesanyja szeretettel gondoskodott a rászorulókról is. A családban fontos volt, hogy együtt is imádkozzanak. Jó lenne, ha ma is több ilyen család lenne, emelte ki Székely János, aki a házastársak közötti jó kapcsolat fontosságát is hangsúlyozta prédikációjában.

Székely János megyéspüspök első szentbeszéde ITT meghallgatható.

A második napon Brenner János lelkiségéről beszélt a főpásztor, három dolgot kiemelve. Elsőként azt, hogy János atya mindig vágyott az Istenre, arra, hogy szent lehessen. Lelki naplójában is így írt: „Hadd legyen életem folytonos imádság, visszamosolygás az Atyára.” Az emberi szívet nem tudja más egészen betölteni, csak az Isten, mert Ő az élet forrása – emlékeztetett a megyéspüspök.

A második gondolat, ami János atya életében erőteljesen megjelent: Istent mindig úgy látta, mint aki a Szeretet. Gyakran nevezte így: Boldog Isten. János atya is mindig szeretni akart, szeretettel akarta megtölteni napjait – tette hozzá a püspök.

A harmadik gondolat, ami többször visszatér János atya lelki naplójában, az, hogy nem lehet a keresztet kiiktatni a keresztény életből. Tudta azt, hogy keresztet kell hordozni, tudta, hogy az értékes dolgoknak áruk van az életben. „Tudunk-e mi így keresztet hordozni? Nem panaszkodva, hanem elfogadva Isten akaratát?” – tette fel a kérdést a főpásztor, majd hozzátette: ha szeretni akarunk, a kereszt útját is vállalnunk kell.

Székely János megyéspüspök második szentbeszéde ITT meghallgatható.

Február 25-én a Rád találtam dicsőítő csoport zenei közreműködésével már 9 órától készülhettek a lelkigyakorlat zárószentmiséjére a hívek. Szentbeszédében Székely János megyéspüspök az evangéliumhoz, a színeváltozás történetéhez kapcsolódva kiemelte: mindannyiunk életében vannak ragyogó pillanatok, amelyek felkészítenek a nehezebb helyzetekre. Az evangélium elbeszélése szerint Péter, Jakab és János részese volt Krisztus ragyogásának a Tábor hegyén. Ezzel Jézus fel akarta készíteni őket arra, hogy az ő szenvedését látva se felejtsék el dicsőségét.

Adjunk hálát, hogy a mi életünknek is vannak ragyogó pillanatai. Imádkozzunk, hogy a házasságoknak minél több ilyen pillanata legyen, és a házastársaknak legyen idejük egymásra. Legyen az otthonokban helye Istennek, az ünnepnek, az imádságnak. Imádkozzunk, hogy a gyerekek, fiatalok nyitott szívvel fogadják szüleik életének kincseit. Tapasztalják meg és fogadják be az Isten közelségét, békéjét, ahogy Brenner János – zárta szentbeszédét a főpásztor.

Székely János megyéspüspök harmadik szentbeszéde ITT meghallgatható.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
hivas-szeretetre-kovacs-zoltan-szeged-pappa-szenteltek-papi-arcel
Hívás a szeretetre – Villanófényben Kovács Zoltán újmisés

Kovács Zoltán diakónust a szegedi dómban szentelte pappá szeptember 8-án Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök. „Meghívásunk a szeretetre szól.” A pap identitása szempontjából meghatározó, hogy minél inkább azonosuljon Krisztussal – vallja Kovács Zoltán. A jó papot a jó édesapához hasonlítja.

19:59
ferenc-papa-katekezise-az-is-boldog-lehet-akinek-nem-voltak-jo-szulei
Ferenc pápa: Az is boldog lehet, akinek nem voltak jó szülei!

Szeptember 19-én a szülők iránti tisztelet parancsáról elmélkedett katekézisében Ferenc pápa. A Szentatya a parancsolat felszabadító hatását hangsúlyozta: elfogadhatjuk szüleinket korlátaikkal együtt, kiengesztelődhetünk gyermekkori sérüléseinkkel, és boldog, másoknak szentelt életet élhetünk.

16:20