Elkezdődött az Asztrik-év a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében

Hazai – 2017. január 7., szombat | 15:36

A dél-alföldi város emlékévvel tiszteleg első érseke, Asztrik előtt. Bábel Balázs január 6-án a Nagyboldogasszony-főszékesegyházban bemutatott szentmisében nyitotta meg a Szent Koronát Magyarországra hozó főpap emlékévét, majd bemutatták Koltay Gábor „Megtört csontjaim is örvendeznek” című filmjét.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Asztrik meghatározó közreműködője volt államalapító királyunk egyházszervező tevékenységének, mint Kalocsa első érsek-püspöke neki köszönhető a kalocsai érseki tartomány létrehozása. 2014 áprilisában nyert tudományos bizonyítást, hogy a Nagyboldogasszony-főszékesegyház kriptájában lévő, Foerk Ernő által 1910–1911-ben végzett ásatáskor talált szarkofág Asztrik érsek sírleletét őrzi.

Bábel Balázs érsek kezdeményezésére hirdették meg az egész főegyházmegyét megszólító Asztrik-évet, melynek célja, hogy Kalocsa első érsekének életpéldáját széles körben megismertessék. A megnyitón levetítették Koltay Gábor Megtört csontjaim is örvendeznek című, az Asztrik-lelet eddigi kutatását dokumentáló filmjét, mely egy, a főegyházmegye múltját és jelenét bemutatni kívánó sorozat első eleme. 

Az ünnepi alkalomra zsúfolásig megtelt a székesegyház. Sok közösség érkezett a megnyitóra az egyházmegye vidéki plébániáiról is. A szentmisén részt vett Koltay Gábor és az Asztrik-kutatásba bekapcsolódott szakértők.

„Vízkereszt ünnepén emlékezünk Asztrikra, első érsekünkre. Ez az ünnep népünk egyik legősibb ünnepe, a keresztény ember azon örvendezéséből született, hogy Isten megjelent közöttünk” – köszöntötte Bábel Balázs a hívő közösséget.

Az érsek szentbeszédében szólt a „személyes epifániákról”, ami mindenki osztályrésze azokban a pillanatokban, amikor teljes bizonyossággal eltölti a lelket Isten jelenléte, és ami akkor válik véglegessé, amikor ott leszünk Istennel az üdvösségben.

A napkeleti bölcsek látogatása a képzőművészet, a zene, az irodalom közvetítésével mélyen beépült a magyar nép lelkületébe is, és alakjuk összefonódott három szent királyunk – István, Imre és László – alakjával. A látogatás az egyetemesség üzenetét is hordozza: ahogy a napkeleti bölcsek személyében a pogány népek képviselői jöttek el Jézushoz, úgy Jézus ma is minden embert meghív magához. A gyerekek képzeletét a hagyomány kiszínezte alakok ragadják meg, a középkorú ember az életvezetés felismerését élheti meg benne, az idősödő pedig a tiszteletadó meghajlásban azt a hálaadást, hogy mindent Istennek köszönhet.

„A napkeleti bölcsek előtt csillag jelezte az utat Jézushoz, a magyar nép csillagai Adalbert, Gellért és Asztrik voltak, akik azáltal, hogy vezetőinknek utat mutattak, a kereszténység megszületését segítették elő” – emlékeztetett Bábel Balázs azok elszánt és fáradhatatlan küldetésére, akiket Krisztus szeretete sürgetett, hogy egy ismeretlen néphez eljöjjenek hirdetni az örömhírt.

Asztrik annak a megújulásnak a szellemében jött, amit a clunyi bencés apátság indított el Európában. Az „imádkozzál és dolgozzál” lelkületét hozta az akkori magyaroknak, s a mai embernek is a megújulás szükségességét hirdeti. „Van, amikor eltűnik előlünk a csillag, nem tudjuk, mit hoz a jövő. A székesegyház alatti romok, a három megsemmisült templom maradványai történelmünk viszontagságairól beszélnek, de mi mégis itt vagyunk, mert Jézus Krisztusra, a hit sziklájára építettünk. Asztrik érsek arra tanít minket, hogy bár nem tudjuk, mit hoz a jövendő, mégis tegyünk meg mindent, hogy Jézus Krisztus felé haladjunk, odaérjünk hozzá, és életünk Isten dicsőítésévé váljon.”

A szentmisét követően mutatták be a Megtört csontjaim is örvendeznek című alkotást, amelyben Bábel Balázs érsek vezetésével rátekinthetünk a főegyházmegye ezeréves történelmére, kalocsai érsekek életpéldáját felidézve.

Részletesen megismerhetjük azt a vizsgálatot, melynek eredményeként a természettudomány választ adott egy történelmi kérdésre: bizonyítást nyert, hogy a Foerk Ernő által 1910–1911-ben végzett ásatásakor talált szarkofág Asztrik érsek sírleletét őrzi. A filmben antropológusok, anatómus, történész, építész, fizikus, informatikus számol be a történelmi jelentőségű tudományos munkáról, amely egyben azt is lehetővé tette, hogy meginduljon Asztrik érsek boldoggá avatási eljárása.

„Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik Isten igéjét hirdették nektek. Gondoljatok földi vándorlásuk végére és kövessétek hitüket!” – szólítja meg a nézőket a dokumentumfilm.

Asztrik Atanáz Radla

Származásáról nincs bizonyosságunk. 972-ben Magdeburgban együtt tanult Szent Adalberttal. Szerzetes lett, és az Anasztáz nevet vette föl, melynek egyik változata az Asztrik. Miután 992–995-ig brewnowi apát volt, 996-ban Adalberttal együtt Magyarországra jött. A Szent Márton hegyén épített első magyar bencés kolostor apátja lett. A térítő munkában oly nagy lelkesedéssel és eredménnyel vett részt, s oly nagy tekintélye volt, hogy 999-ben István király őt küldte Rómába, hogy II. Szilveszter pápával tárgyaljon, és oly sikerrel végezte küldetését, hogy a pápa angyali intéstől indítva, arany koronát, apostoli királyi címet és apostoli keresztet küldött Szent István királynak, és a magyar egyházszervezést jóváhagyó pápai iratot is hozott Rómából.

Első királyunk feltehetően 1002-ben, az első püspökségek között szervezte meg a kalocsai egyházmegyét, melynek élére Asztrik személyében művelt, széles látókörű főpap került. Asztrik részt vett a fekete magyarok térítésében, s a további dél-magyarországi térítés szervezőjeként fontos szerepe lehetett abban a folyamatban, melynek eredményeképpen a kalocsai püspökség minden bizonnyal még Szent István életében érseki rangra emelkedett.

Elhunyt: 1036-ban vagy 1039-ben, valószínűleg Kalocsán. Emléknapja: november 13.

Forrás: Katolikus.hu, Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár

 Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria