Erdő Péter bíboros Esztergomban mutatott be szentmisét virágvasárnap

Hazai – 2018. március 25., vasárnap | 18:51

Virágvasárnap, március 25-én az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban mutatott be szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, érsek. Szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Krisztusban Kedves Testvérek!

1. A virágvasárnapi körmenet Jézus jeruzsálemi bevonulását jeleníti meg. Krisztus tudatosan készült a szenvedésre, ezért nem akármilyen módon vonult be arra a színhelyre, ahol vállalni fogja a halált. A zsidó húsvét ünnepe zarándokok tömegét vonzotta minden évben a szent városba. Százezres tömegekről volt szó, akik messze tájakról érkeztek. Ha akkor és ott történt valami, annak híre terjedt az egész ismert világban. Jézus szamárháton vonul be Jeruzsálembe. Az Olajfák-hegyéről Jeruzsálembe gyalog is könnyű volt eljutni. Nem eshetett volna ez nehezére Jézusnak sem, hiszen az előző években gyalogszerrel járta be Júdeát és Galileát. De különleges jelentőséget tulajdonított ennek a bevonulásnak. Fontosnak tartották ezt a tanítványok is, hiszen mind a négy evangélium elbeszéli ezt az eseményt (Mk 11,1–10; Mt 21,1–11; Lk 189,29–40; Jn 12,12–19). És fontosnak tartották, hogy Jézus szamárháton vonul be a városba.

2. Nem értjük meg teljesen ennek a gesztusnak az üzenetét, ha az ókori pogány népek hiedelmei és jelképei között keressük a szamár jelentését, vagy az egyiptomi mitológiában vizsgáljuk a szamárfejű Szét isten szerepét. Hanem éppen János evangéliuma adja meg a megértés kulcsát, amikor megjegyzi, hogy ezzel beteljesedett az Írás: „Ne félj, Sion leánya! Nézd, királyod jön, nőstény szamár csikóján” (Jn 12,15). Ez az idézet pedig Zakariás prófétától való (Zak 9,9), aki a Messiás érkezését a bevonulás jelenetével rajzolja elénk. Azért ujjong Sion leánya, mert királya közeledik, a Messiás, aki igaz és győzedelmes, de alázatos, és békét hirdet a népeknek. A szamárháton bevonuló uralkodót szelídség és alázatosság jellemzi. Nem a kor félelmetes háborús eszközén, a harci szekéren vagy lóháton érkezik, hanem egy kissé régies, kissé gyengének látszó módon, mert megteheti. Mert az ellenséget már legyőzte, szétzúzta a harci szekereket és elpusztította a fegyvereket (vö. Zak 9,10). Ez az a messiási szerep, amit Jézus vállalni akar: a gyengeségben megnyilvánuló végtelen erő, a kereszthalálon győztes feltámadás hatalma.

3. Az Egyház elmélkedésében rádöbbent arra is, hogy a bevonulás egyes mozzanatai szintén különleges üzenetet hordoznak. A szamár tisztátalan állatnak számított, ezért a tanítványok ruháikat terítették rá, arra ült fel a Mester (Mk 11,7). De olyan szamárcsikóról volt szó, amelyen azelőtt még nem ült senki. A bizánci szerzők szerint ez azt jelképezi, hogy a Messiás egy megújuló nép királya lesz, nem csak „Sion leányának” kell örvendeznie, mert az új népnek, az Egyháznak mindenki más is tagja lehet. Erre utal, hogy János evangéliumában a bevonulás jelenetét közvetlenül a görögök megjelenése követi, akik beszélni akarnak Jézussal (Jn 12,20–24). Jézus pedig azt válaszolja nekik, hogy ha a búzaszem el nem hal, egyedül marad, de ha elhal, sok termést hoz. Vagyis a közeledő kereszthalál megnyitja az üdvösséget minden nép számára.

A tömeg megérti a messiási jelet. Hallottak a csodáról is, amit nem sokkal azelőtt Jézus végbevitt: tudták, hogy feltámasztotta Lázárt. Ezért hozsannát kiáltottak, és áldottnak mondták Dávid országát, amely az Úr nevében jön. Dávid országa a messiási ország, Dávid fia pedig a Messiás, akiben az ígéretek beteljesednek.

Örüljünk mi is Jézus megváltói művének! Köszönjük meg neki, hogy egybegyűjtött minket a föld minden tájáról, hogy vállalta értünk a szenvedést és a halált, és megmutatta, hogy szürkének látszó hétköznapi életünk telve van reménnyel és megnyílik az örök boldogság távlata felé. Ámen.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Mudrák Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria