Hálaadó szentmisével ünnepelték Máriapócson a 170 éves Magyar Honvédséget

Hazai – 2018. július 2., hétfő | 19:10

Zarándoklattal és ünnepi szentmisével emlékezett meg a Katolikus Tábori Püspökség a Magyar Honvédség megalapításának 170. évfordulójáról június 30-án. Csaknem kétszázan ünnepeltek együtt a máriapócsi nemzeti kegyhelyen a rendvédelmi dolgozók zarándoklatán.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Katolikus Tábori Püspökség együtt ünnepli Magyarország katonáival az 1848–49-es forradalom idején megszületett Magyar Honvédséget. Az évforduló alkalmából hálaadó szentmisét mutattak be Máriapócson a honvédelődök tiszteletére és azon hősök emlékére, akik a szabadságért és a hazáért áldozták életüket.

A rendvédelmi dolgozók zarándoklatára Debrecenből, Miskolcról, Budapestről, Székesfehérvárról és Kaposvárról is sokan elindultak, köztük gyermekek, nyugdíjasok, hivatásos és szerződéses katonák. A Máriapócsra érkező zarándokoknak Orosz István görögkatolikus parókus mutatta be a kegytemplomot.

A máriapócsi bazilikában a történelmi zászlók ünnepélyes bevonulását követően Simicskó István, a hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos köszöntötte a jelenlévőket. „Azért jöttünk ide, mert a magyarságnak és valamennyi görögkatolikusnak Máriapócs a csodák kegyhelye. Ez a hely nem más, mint a lelkiségünket tápláló forrás. Itt valóban összeér az ég és a föld. A katonák és civilek itt tudják feltölteni a lelki fegyverraktárukat” – mondta.

A Magyar Honvédség megalakulásának 170. évfordulójára emlékezve – Bíró László tábori püspök nevében – Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke úgy fogalmazott: „Őszinte szívvel kell hálát adnunk a Magyar Honvédség tagjainak, akik mindig arra gondolnak, hogy a magyar népért meg kell védeniük a hazát, és biztonságot kell adniuk az országnak.”

A Könnyező Szűzanya oltáránál bemutatott, hálaadó szentmise végén Kocsis Fülöp érsek, metropolita kiemelte: hazaszeret nélkül nincs honvédelem. „Azt kérem a honvédektől, a tisztektől és mindenkitől, aki a honvédség kötelékében szolgál, hogy Isten iránti elkötelezettségből szolgálja a hazáját. A Mindenható Atya védeni fogja őket.”

A katonai tiszteletadással egybekötött szentmisén közreműködött a Légierő Zenekar Veszprém.

A kegytemplomban Baráth István dandártábornok, az MH Logisztikai Központ parancsnoka; Bozó Tibor dandártábornok, az MH Altiszti Akadémia parancsnoka és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kormányhivatalának képviselői is megemlékeztek a Magyar Honvédség megalapításának 170. évfordulójáról.

A máriapócsi katonai zarándoklat fővédnöke Benkő Tibor, Magyarország honvédelmi minisztere; egyházi védnöke Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus metropolita, érsek; katonai védnöke Korom Ferenc altábornagy, honvéd vezérkari főnök volt.

Nemzetünk hadseregének megalakulása annak a küzdelmekkel teli folyamatnak a része, amely Magyarország függetlenségi törekvéseiben nyilvánult meg. A reformkor Magyarországán számos megnyilvánulás segítette egy önálló haderő létrejöttét, így például az 1832–36-os országgyűlésen Beöthy Ödön (1792–1854) országgyűlési követ, Bihar vármegye főispánja indítványozta a nemzeti színek megjelenítését a katonai zászlókon.

Többször történt kísérlet a katonai főiskola (Ludovika Akadémia) elindítására is, vagy Kiss Károly (1793–1866) katonatiszt, hadtudományi író javaslata alapján az önálló hadügy és hadtudomány létrehozására, de pártfogolta egy nemzeti őrsereg felállítását báró Wesselényi Miklós (1796–1850) és gróf Zichy Ottó (1815–1880) is. Az 1848 eleji forradalmi események (Itália, Párizs, Bécs, Pest) nagyban elősegítették, hogy az április 11-én életbelépő törvényekben intézkedés történt a honvédelmi tárca létrehozására, melynek élére Mészáros Lázár (1796–1858) került, ugyanakkor a gróf Batthyány Lajos (1807–1849) vezette kormány minél előbb azt akarta elérni, hogy az ország területén állomásozó idegen alakulatokat a külföldön levő magyar csapatok váltsák fel.

Az 1848. április 26-i kormányrendelet egy tízezer főből álló önálló „rendes mobilis nemzetőrség” felállítását tűzte ki célul – amelyeket később honvéd alakulatoknak kezdtek nevezni –, majd május végére Batthyány Lajos szándéka szerint tíz gyalogzászlóaljat szereltek föl. A külföldi fenyegetés miatt az országgyűlési képviselők 1848. július 11-én kétszázezer újoncot szavaztak meg, létrehozva Magyaroszág reguláris haderejét, a Honvédséget, így év végére száztízezres seregünk lett, mely végigharcolta a szabadságharcot.

Forrás: Máriapócsi Nemzeti Kegyhely/Facebook; Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Dévényi Veronika

Magyar Kurír

#egyházmegyék #évforduló #görögkatolikus #kegyhelyek

Kapcsolódó fotógaléria