Határtalan tudomány Nyíregyházán

A rendezvény résztvevőit Véghseő Tamás, a főiskola rektora, a konferencia fővédnöke köszöntötte, aki kiemelte, hogy a magyar tudomány napján most már olyan tudományágak is képviseltetik magukat, melyeknek korábban a létezéséről sem tudtak. Ennek szellemében választották az idei jelmondatot is: „határtalan tudomány”, hiszen nemcsak a földrajzi korlátok semmisülnek meg a tudomány előtt, hanem a tudományos érdeklődés határai is. Ezt követően Nagy Edit, a Pedagógiai és Pszichológiai Központ vezetője mondta el megnyitóbeszédét.

Elsőként Pék Győző Vallás és viselkedés című plenáris előadása hangzott el, melyben a világi elvárásokat hasonlította össze a vallás által nyújtott biztonsággal, ami nincs kitéve társadalmi változásoknak.

A tudományos tanácskozás ezt követően két szekcióban folytatódott. A multidiszciplináris tudományok szekciójának előadói különböző tudományterületek témáit ismertették Schmercz István moderálásával. Csajbók Zoltán Ernő a bipoláris információk mértékét ismertette a közelítő terekben. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügyben nagy jelentősége van ennek az eljárásnak, hiszen így ki tudják szűrni egyes betegségek jelenlétét vagy elterjedésének lehetőségét.

Dráviczki Sándor a nyíregyházi református tanítónőképzés történetét mutatta be, főképp az alapításának 90. évfordulóját ünneplő Kálvineum múltján keresztül. Krasznai Brigitta előadásában a parlagfű káros hatásaira figyelmeztetett, és hasznos tanácsokkal látta el az érdeklődőket.

Nagy Andrea a családot mint a társadalom alapegységét vizsgálta az emberi jogok szemszögéből, kiemelve azt, hogy olyan védendő értékről van szó, melyet tiszteletben kell tartani. Részletesen beszélt a magánautonómia fontosságáról, a nemzetiségi jogról, a szabadságról és az elidegeníthetetlenségről. A szekció utolsó előadója, Nagy Edit a károsító stressz-szorongásról és a pszichoszomatikus betegségek hajlamosító tényezőiről beszélt. Az előadó kiemelte, hogy egy új tudományterület is kialakult, mely a pszichoneuro-immunológiai zavarokat vizsgálja.

A másik szekcióban a teológia és a hozzá kapcsolódó tudományterületek kaptak főszerepet, Gyurkovics Miklós moderálásával. Földvári Katalin a máriapócsi kegykép fogadalmi tárgyainak történetébe nyújtott betekintést a kegytemplom 1918-as leltárjának segítségével. Az első világháború idejéből fennmaradt szöveg érdekessége, hogy fényt derít egy eddig ismeretlen bűntényre. Gánicz Endre előadásának címében egy provokatív kérdést tett fel: Mk 6,7–32: Keresztelő János és/vagy Jézus? A kérdés megválaszolásához négy Márk evangéliumából vett szövegrészlet elemzésén keresztül mutatta be, hogyan tekinthető Keresztelő János Jézus előképének. Inántsy-Pap Ágnes Katolikus iskolák a szekularizálódó Európában címmel azokra a problémákra világított rá, amelyekkel ezeknek az iskoláknak szembesülniük kellett a vizsgált időszakban.

Ivancsó István a közelgő 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapcsán az Eucharisztia ünneplésének kialakulását mutatta be az őskeresztény időktől napjainkig. Kührner Éva, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola könyvtárának vezetője egy olyan projekt munkálataiba nyújtott betekintést, melynek célja a görögkatolikus periodikák digitális elérhetőségének biztosítása. Kruppa Tamás a teremtményi szabadság teológiai jelentőségét ismertette a harminc éve elhunyt Hans Urs von Balthasar szemléletében. Az előadó a következő kérdésekre kereste a választ: Miben áll az ember Istenhez való hasonlatossága? Mihez kezd az ember, ha ráébred a létére? Ha létezik abszolút szabadság, Isten megoszthatja-e az emberrel ezt?

A teológiai szekciót Gyurkovics Miklós előadása zárta Társadalmi kötelezettség és ókeresztény misztika címmel, melyben egy olyan levelet mutatott be, melynek sem a keletkezési idejét és helyét, sem íróját nem ismerjük. A Levél Diognétoszhoz című szöveg a keresztények társadalmi szerepkörét ábrázolja. Az előadó az elemzés során a levelet párhuzamba állította Alexandriai Philón Mózes életével kapcsolatos vélekedéseivel.

A Határtalan tudomány című konferencia előadásait az érdeklődők nyomtatott formában is kézbe vehetik majd a Pedagógiai és Pszichológiai Központ Kiadványai című sorozat második köteteként.

Forrás és fotó: Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola/Miskolci Egyházmegye

Magyar Kurír