Vácon tartották idén a Magyar Patrisztikai Társaság konferenciáját

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Június 28-án Beer Miklós váci megyéspüspök köszöntötte a résztvevőket: mielőtt hivatalosan megnyitotta volna a konferenciát, rövid sétán bemutatta a püspöki palota épületét és a székesegyházat. 

A Magyar Patrisztikai Társaság 2001-ben alakult tudományos célú társadalmi egyesület: fő törekvése az ókeresztény kulturális örökség ápolása, a területtel foglalkozó kutatások bátorítása, a különböző műhelyek közötti párbeszéd támogatása. A patrisztika modern fogalmából indul ki, amely teológiai, filozófiai, irodalmi szövegek tanulmányozásán túl kiterjed az ókeresztény kor régészeti anyagának, művészeti alkotásainak vizsgálatára is.

A társaság aktív tagjai – filozófusok, teológusok, klasszika-filológusok, történészek, irodalomtörténészek és művészettörténészek – saját tudományuk módszereit alkalmazzák az ókeresztény anyagon. A tagságot egyetemi hallgatók is alkotják, illetve sokan mások, akiket nem a hivatásuk köt az ókeresztény kultúrához, hanem szeretnének minél többet megtudni róla.

A Magyar Patrisztikai Társaság évről évre vándorkonferenciákat tart az ország különböző pontjain, elsősorban egyházi oktatási és tudományos intézményekben. E rendezvényeket az érintett tudományos területeken belül széles körben meghirdetik; a nyílt felhívásra beküldött előadás-javaslatok elfogadásáról a társaság elnöksége dönt.

A rendezvények alapvetően egy-egy téma köré szerveződnek, de olyan javaslatokat is elfogadnak, amelyek nem kapcsolódnak a vezértémához. Alapvetően országos tanácskozásokról van szó, ám az előadók között külhoni magyar, illetve – a tagság nemzetközi kapcsolataiból adódóan – neves külföldi kutatók is feltűnnek. A konferenciák előadásainak válogatott, lektorált anyagát a Szent István Társulat Studia Patrum sorozatában jelentetik meg.

Az idén Vácott rendezett tudományos találkozón a nyelv témája sokféle megközelítésre adott alkalmat: több előadás foglalkozott a nyelv eredetére, természetére vonatkozó patrisztikus szövegekkel; mások az ókeresztény írásmagyarázat és a bibliai szöveghagyományozás egyes problémáival foglalkoztak.

A jelenlévők eltöprenghettek azon is, hogy a terminológiai zavarok és a fordítási nehézségek milyen mély teológiai vitákhoz, sőt szakadásokhoz vezettek. Az egyik előadás a beszéd képi megjelenítését vizsgálta az ókeresztény képzőművészetben; egy másikban arról hallhattak a résztvevők, hogy hogyan vélekedett Szent Ágoston zene és szó kapcsolatáról.

Forrás és fotó: Magyar Patrisztikai Társaság

Magyar Kurír