Isten békéje megőrzi szíveteket – Papszentelést ünnepeltek virágvasárnap Máriapócson

„Jézus örömmel vonul be Jeruzsálembe, annak ellenére, hogy tudja, milyen megpróbáltatás, nehézség, szenvedés vár rá: elfogadja az emberek köszöntését, együtt tud örülni velük” – kezdte prédikációját Szocska A. Ábel püspök, aki szavait nemcsak a híveknek, de a szentelés előtt álló Karakó Roland diakónusnak is címezte. Hiszen időnként vele is előfordulhat majd, hogy szíve fájdalommal lesz tele, mégis örömmel kell hirdetnie az embereknek az evangéliumot. Krisztus tanít meg minket arra, hogyan tudjuk lelki békével elfogadni a megpróbáltatásokat.

Pál apostol a filippiekhez írt levelében magyarázza meg, hogyan érhetjük el a lelki békét: „Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! Jóságotok legyen ismert minden ember előtt! Az Úr közel van! Semmiért se aggódjatok, hanem minden körülmények között imádság és könyörgés által hálaadással tárjátok kéréseiteket Isten elé! És Isten békéje, amely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban” (Fil4,4–7).

Jézus máshogyan örül, mint a világ: „minden élethelyzetben békével halad az úton, teljesítvén a mennyei Atya akaratát” – mondta a püspök. A papoknak és főpásztornak ezt a krisztusi örömöt kell eljuttatnia másokhoz. Isten békéjét elnyerni így lehet: „ami igaz, ami nemes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, azaz ami kiváló és dicséretes, arra figyeljetek! […] azt tegyétek, és veletek lesz a béke Istene!” – idézte ismét az apostol szavait a főpásztor.

Szocska A. Ábel a pásztorbotjára kötött barkaágat adta jelképes ajándékul a szentelendőnek: „Isten békéje minden körülmények közt megerősít minket – az ebből fakadó örömre emlékeztessen ez a megszentelt barka.”

Az ünnepi eseményen jelen volt Orosz István kegyhelyigazgató, Papp Tibor főhelynök, valamint több paptestvér, köztük Pásztor István nyírkarászi parókus, aki gyermekkorától ismeri Karakó Rolandot és kíséri őt útján.

A szentelés szertatása után papi szolgálatában először áldoztatott, adott áldást és mirovált (olajjal megkente a hívők homlokát) Roland atya, akinek választott jelmondata: „Akiket Isten lelke vezérel, azok Isten fiai.” 

A Szent Liturgia végén ő szentelte meg a barkákat, s osztotta szét a híveknek a krisztusi öröm szimbólumát. 

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: P. Tóth Nóra, Magyar Richárd, Gánicz Tamás

Magyar Kurír