Jézus Szíve-búcsút ünnepeltek Kalocsán

KÉPGALÉRIA ― klikk a képre!

A háromnapos programsorozat a kalocsai Szent István király-templomban zajlott, melyet annak idején a jezsuita atyák vezettek, 1860 óta. Ekkor hívta őket a városba az iskolaalapító Kunszt József érsek. A templom közösségemais őrzi a jezsuita atyákörökségét és azt a nagy lelki kincset, melyet a Szent Szív tiszteletének elterjesztése jelent. A programsorozat főszervezője a templom igazgatója, Mészáros István prépost volt.

A zárókörmenet a Szent István király-templomból indult el a Nagyboldogasszony-főszékesegyházhoz. Az imádkozó és éneklőközösséget Bábel Balázs érsek fogadta, aki az ünnepi szentmisét bemutatta és a szentbeszédet mondta.

Bábel Balázs prédikációjában felhívta a figyelmet a reformáció emlékévének alkalmából rendezett ünnepségekre, majd feltette a kérdést: a reformáció mellett elindult katolikus megújulás folyamatát mi segítette, miből forrásozott? Kitért Loyolai Szent Ignácra és a jezsuitákra, akik az Egyház felvirágoztatásában élen jártak. Kifejtette, hogy a tudományokban való jártasságuk mellett a hívek körében elterjesztett Jézus Szíve-tisztelet volt az, amely fordulatot hozott az akkori egyházi életben, amely megújította azt.

A jezsuitákról szólva Bábel Balázs kiemelte, hogy a szerzetesek a reformáció egyik alapgondolatára adott válaszként (Solus Christus) Jézusra tekintettek, és önmagukat is Jézus Társaságaként határozták meg. A reformáció kegyelemtanára adott válaszként értelmezte az érsek a Jézus Szíve-tisztelet elterjedését: amint fogalmazott, az isteni kegyelem Jézus Szívének emberek iránti „lehajló” szeretetében mutatkozott meg. A szív az ember egész személyiségének kifejezője ― hangsúlyozta Bábel Balázs, utalva a Szentírásban található szöveghelyekre. Utalt arra is, hogy az emberre vonatkozó jelzőket sokszor a szívhez is társítjuk.

A Jézus Szíve-tisztelet az Isten iránti szeretetre irányítja figylemünket, amely Jézus emberségében vált kézzelfoghatóvá számunkra ― fogalmazott az érsek, idézve János evangéliumát: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16) Ezután felelevenítette a szenvedéstörténet azon momentumát, amikor a katona ládzsája hegyével átszúrta Jézus oldalát, amelyből vér és víz folyt ki. Amint Bábel Balázs elmondta, ez volt beteljesedése Isten irántunk való szeretetének. A Jézus Szíve-tisztelet tehát szentírási alapokon nyugszik ― hangsúlyozta az érsek, és hozzátette, hogy éppen ezért tekinthető a reformációra adott katolikus válaszként.

A továbbiakban Bábel Balázs a helyes Krisztus-követésről szólt, amely életünk alapja kell hogy legyen. Úgy élni, cselekedni, ahogyan Krisztus élt: ez életünk feladata, amely folyamatos tanulást igényel ― fejtette ki. Ehhez pedig szeretetre van szükség, azaz: a hitet tettekre kell váltanunk. A Jézus Szíve-tisztelet erre irányítja figyelmünket.

Bábel Balázs homíliája végén emlékeztetett a jezsuiták kalocsai tevékenységére, illetve a háborúk időszakára. Felidézte, az I. világháború idején a katolikus püspökök felajánlották az országot Jézus Szívének. Majd Gyóni Géza egy sorával foglalta össze az ünnep lényegét: „Térjetek meg, és szeressetek!”

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

Magyar Kurír