Jogtudományi Enciklopédia az interneten

Hazai – 2018. május 28., hétfő | 18:40

Ünnepélyes keretek között avatták fel a Jogtudományi Enciklopédia honlapját (ijoten.hu) május 28-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Szent II. János Pál pápa dísztermében. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Erdő Péter bíboros, prímás is.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia kiadása az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának együttműködésében valósul meg.

Az internetes enciklopédia a magyar jogtudomány hosszútávra kiható vállalkozása – mondta az ünnepélyes honlapavatón Szabó István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja. Menyhárd Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja köszöntőjében hangsúlyozta, hogy ez a projekt nemzeti ügy, fenntartható, állandóan frissülő közös tudás. Szomora Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese hozzátette: az egyedülálló vállalkozás alkalmas lesz arra is, hogy rávilágítson a jogtudomány hazánkban eddig kevésbé kutatott területeire. Az egyetemközi projekt történetét és koncepcióját Jakab András és Fekete Balázs, az ijoten.hu társfőszerkesztői ismertették.

A 2014-ben megkezdődött munka eredményeként a valaha volt legnagyobb magyar jogtudományi projekt jött létre: egy ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis, amelynek célja az általános jogi kultúra terjesztése is. Jelenleg 25 szócikk készült el a honlapon, és összesen 1500 szócikket terveznek a jelen állás szerint. Cél a tudás demokratizálása – megbízható adatok alapján.

A honlapot Tóth Mihály, az MTA Jogtudományi Bizottságának elnöke avatta fel. Az elnök elmondta: korunk enciklopédiája több mint átfogó lexikon, mert magyaráz, hátteret ad, indokol is, egyúttal igényli az érthetőséget, fogyaszthatóságot. Ezért nehezebb az enciklopédiába szócikket írni, mint tanulmányt egy szaklapba.

Az ijoten.hu létrejöttét az is magyarázza, hogy az elmúlt évtizedben a tudományos ismeretek publikálási módszereiben az internet egyre jelentősebb szerepet tölt be. A projekt ismertetője szerint az egyes szakfolyóiratok is egyre nagyobb súlyt fektetnek az internetes megjelenésre. Úgy tűnik, hogy az internet szerepe ma már megkérdőjelezhetetlen a tudományos eredmények médiumaként. Világszerte egyre több jogi kar igyekszik oktatóik és kutatóik eredményeit az interneten is publikálni. Magyarországon a tudományos közösség többségének megítélése szerint a publikálás meghatározó fórumainak a nyomtatott folyóiratok és szakkönyvek számítanak. A hagyományos publikálási fórumok számára azonban komoly kihívást jelent, hogy a kutatók egyre inkább az interneten fellelhető forrásokat (absztraktokat vagy teljes műveket) helyezik előtérbe a kizárólag nyomtatott formában elérhetőkkel szemben. Másként fogalmazva: amit nem tud az olvasó számítógépes környezetben megjeleníteni (abban keresni), azt sokkal kisebb eséllyel fogja elolvasni és idézni.

A mai igényeket kielégítő, korszerű jogtudományi enciklopédia több szempontból is hozzájárulhat a jogtudománnyal foglalkozó intézmények, műhelyek és az egyetemi oktatás hatékonyságának javításához. Előmozdíthatja a tudományos munka társadalmi hasznosságát, hiszen magas színvonalú, tudományosan minősített és ellenőrzött tudásanyagot tesz szakcikkek formájában bárki által hozzáférhetővé. Az enciklopédia szerkesztése és megvalósítása során szükségszerűen be kell vonni a munkába a hazai jogtudomány művelőinek minél szélesebb körét, leginkább az egyetemi, de akár a magánszférából is, ami intenzív szakmai együttműködéseket és ehhez kapcsolódó vitákat indíthat el.

A főszerkesztők – Jakab András és Fekete Balázs – feladata, hogy az egész projektet átfogják, irányítsák, stratégiai jellegű döntéseket hozzanak, valamint a projekt gyakorlati megvalósítását segítendő összeállítsák az enciklopédia-szócikkek megírásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó szerzői útmutatót.

A tanácsadó testület tagjai véleményükkel, tanácsaikkal segítik a főszerkesztőket a stratégiai jellegű döntésekben, felügyelik a projekt megvalósítását.

A rovatszerkesztők – az egyes jogterületek elismert szakértői – kiválasztják a megírandó szócikkeket, javaslatot tesznek az egyes szerzőkre, irányítják a szócikkírói munkát, megteremtik a minőség-ellenőrzés feltételeit, ellátják az egyes rovatok szakmai felügyeletét. Elkészítik az egyes rovatok élén álló rovatbevezető szócikket.

A külső szakmai lektorok (az egyes jogterületek elismert szakértői) a szerkesztő által jóváhagyott szócikkek szakmai kontrollját végzik el. A nyelvi szerkesztő gondoskodik az elkészült szócikkek nyelvi színvonaláról.

Elvárás, hogy tudományos igényű szócikkek kerüljenek az enciklopédiába, és ehhez jelentős mennyiségű szakirodalmat dolgozzanak fel a szerzők.

Az enciklopédiát elektronikus könyvként publikálják, így a szerzők teljes értékű tudományos publikációként tüntethetik fel az egyes szócikkeket publikációs listájukban (lektorált könyvfejezetként).

A tudományos színvonal biztosítása érdekében a szócikkek a következő kontrollfázisokon mennek keresztül a megjelenés előtt: a rovatszerkesztő véleménye; egy, a főszerkesztők vagy a rovatszerkesztő által kijelölt külső szakember (lektor) véleménye; olvasószerkesztés a nyelvi egységesség és színvonal biztosítására.

Az Enciklopédia egyes rovatai és szerkesztőik:

Alkotmányjog (Jakab András / Bodnár Eszter)
Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog (Hack Péter)
Büntetőjog (Szomora Zsolt)
Családjog (Hegedűs Andrea)
Dologi jog (Menyhárd Attila)
Egyházjog (Szuromi Szabolcs)
EU-jog (Varju Márton, Horváthy Balázs)
Jogbölcselet (Szabó Miklós)
Joggazdaságtan (Szalai Ákos)
A jog művészeti reprezentációja (Takács Péter)
Jogösszehasonlítás (Fekete Balázs)
Jogszociológia (Bencze Mátyás)
Jogtörténet (Komáromi László)
Környezetjog (Kecskés Gábor)
A kötelmi jog általános része (Leszkoven László)
A kötelmi jog különös része (Menyhárd Attila)
Közigazgatási jog (Balázs István)
Kriminológia (Kerezsi Klára)
A magánjog általános része (Földi András)
Munkajog (Kiss György, Kun Attila, Hungler Sára)
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (Szabó Sarolta)
Nemzetközi jog (Sulyok Gábor)
Nemzetközi magánjog (Szabó Sarolta)
Öröklési jog (Földi András)
Pénzügyi jog (Kolozs Borbála)
Polgári eljárásjog (Harsági Viktória)
Római jog (Szabó Béla)
Személyi jog (Görög Márta)
Szerzői jog és iparjogvédelem (Faludi Gábor)
Társasági jog (Kisfaludi András)
Versenyjog (Nagy Csongor István, Szilágyi Pál)

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria