Kalocsára zarándokoltak a bajai esperesi kerület hívei

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A főpásztor a vasárnapi evangéliumhoz (Mt 6,24–34) fűzte gondolatait. Emlékeztetett, az elmúlt hetekben vasárnapról vasárnapra Jézus legnagyobb beszédének, a hegyi beszédnek részleteit hallgattuk; ezek úgy nyerhetik el értelmüket, ha összekapcsoljuk őket.

A gondviselésről szóló szakasz a vagyongyűjtés hiábavalóságának párhuzamához tartozik. Az ember nem építheti egzisztenciáját a pénzre, mert az nem lehet maradandó. Márai Sándor írja, hogy amikor végleg inflálódott a pengő, akkor nem volt mit tenni, összeszedték a családi aranyat, és amilyen súlyú volt az arany, annyi lisztet kaptak érte. Ami addig biztos érték volt, egyszerre semmivé vált. A vagyongyűjtésre való emberi ösztön épüljön az Istenre és a gondviselésre – buzdított Bábel Balázs.

A legköltőibb beszédek egyikét olvastuk ma fel – mutatott rá az érsek –, amikor Jézus csodaszép hasonlatokkal szól a gondviselésről. Nem a munkátlanságra hívott bennünket, hiszen a madarak is, növények is  tevékenykednek a maguk módján. Maga Jézus is munkás életet élt. Szent Pál mondja, hogy aki nem akar dolgozni, az ne is egyék. Krisztus azt mondja, hogy az ember igazi végcélját keresse az isteni gondviselésben: „Keressétek először az Ő országát és igazságát, és ezek is mind megadatnak nektek” (Mt 6,33).

Az isteni gondviselést jól kell érteni. Nem azt jelenti, hogy semmi rossz nem történhet velünk – folytatta Bábel Balázs, majd egy személyes emléket osztott meg a jelenlévőkkel. Éppen Bajára tartott, amikor felvett egy stoppost, akinek lerobbant az autója. Beszélgetésbe elegyedtek, kiderült, hogy a főpásztor egy balesetet szenvedett paptestvéréhez igyekszik. A stoppos megdöbbenve kérdezte: hogyhogy nem működött az isteni gondviselés?

Ha így gondolnánk, akkor legfőképp Jézus lenne az, akivel nem törődött az Atya, hiszen kereszten fejezte be földi működését – mondta a kalocsai érsek. – A végső szó azonban nem a halál, hanem az üdvösség. Az ember sokszor maga okozza a bajait, és aztán Istent okolja.

Az Isten országa a Szentírás központi eszméje. Isten országa túlnő a határokon, Jézus elhozta és a beteljesítés felé viszi. Nem definiálta, nem adta ki ünnepélyes alkotmányban. Nem lehet úgy meghatározni, mint egy országot. Példákat mondott, amelyekből körvonalait fel lehet ismerni. Erre érdemes az embernek egész életét rátennie. Amikor minden veszni látszik, gondoljunk a jobb lator esetére – hangsúlyozta Bábel Balázs. – Az Úr a paradicsomot adja ajándékba számára. Ha nem Isten országát keressük, akkor minden mást is el fogunk veszíteni.

Jézus egyszerű mondattal fejezi ki, hogy mi a helyes életmód. Az aggodalmaskodás nem tesz nyugodttá és boldoggá. „Elég a mának a maga baja.” A keresztény embernek realistának kell lennie. Nem szabad, hogy az álmodozásban és az álomépítésben elfeledkezzünk a munkálkodásról – figyelmeztetett az érsek, majd arra buzdította híveit, hogy a jelen pillanatban törekedjenek a megtérésre. – Ma kell Istenre építeni életünket, azáltal is, hogy megtesszük a feladatainkat. Az Isten közelsége derűt ad az embernek. Aki Istenben bízik, az nem fog aggodalmaskodni. 

A szentmise után a zarándokok megtekintették az Asztrik érsekről szóló filmet, amelyet közös ima és sírjának meglátogatása követett. Délután érseki vezetéssel tekinthették meg az Astriceum Érseki Múzeum kiállítását.

Forrás:Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

Magyar Kurír