Kerényi Lajos szerint a totalitárius diktatúrák után ma a nihilizmus veszélye fenyeget

A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján rendezett emlékmenet halad a pesti rakparton. Elöl Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Kerényi Lajos atya és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, mögöttük Orosz Atanáz miskolci görögkatolikus megyéspüspök és Dúl Géza atya

Elköszönőben van a szemtanúk korosztálya, Katyń nemzedéke, a pesti srácok, a holokauszt és a Gulág túlélői; de amíg lehet, hallgassuk meg őket – mondta az emberi erőforrások minisztere a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából szervezett emlékséta végén, a Terror Háza Múzeumnál.

Balog Zoltán kiemelte: úgy van értelme, tartalma az emlékezésnek, ha a szemtanúk szólnak hozzánk. Néhány évvel ezelőtt a holokauszt-emlékév, majd a Gulág-emlékév és az ’56-os emlékév is azért jött létre, hogy a túlélők elmondhassák életük történetét, és tanítsák a következő nemzedékeket.

„Az emlékévek véget érnek, de a megemlékezés folytatódik. Folytatódik, hogy hűek maradhassunk az előttünk járókhoz: mindahhoz, amitől ilyen drága a szabadság” – fogalmazott Balog Zoltán. A miniszter emlékeztetett: az emléknap egyben a Molotov–Ribbentrop-paktum megkötésének évfordulója. Annak, hogy „végtelenül cinikus, embertelen és istentelen emberek egy darab papíron döntöttek milliók pusztulásáról, földrésznyi területen élő nemzetek rabságba vetéséről”. Ez a nap jól mutatja, milyen rettenetes hely volt 1939-ben és az utána következő évtizedekben a két világbirodalom által koncként feldarabolt Közép-Európa – mondta.

Kelet- és Közép-Európa számára ezekben az években a túlélés jutott. Kétségbeesett küzdelem a nemzeti szocialista és a nemzetközi szocializmusra hivatkozó megszállók ellen. Kétségbeesett küzdelem a megmaradás lehetséges terepein: a kultúrában, a tudományban, a sportban vagy egyházi közösségekben – idézte fel Balog Zoltán.

Az emlékmenet résztvevői a Kossuth téren gyülekeztek

Európa nyugati fele a második világháború után más utat választhatott. Felhagyott a hegemóniára törő nagyhatalmi politizálással, és a kiengesztelődésre, a kölcsönös tiszteletre, az érdekegyeztetésre épülő közös jövőt választotta.

A háború árnyékában élő Európa összeadta erejét, hogy megőrizze a békét. Ez a szövetség lett az Európai Unió, a keresztény értékekre, tiszteletre, szabadságra, szeretetre és igazságra épülő szövetség. Ma is erre van, erre lenne szükség – tette hozzá.

Az emlékséta előtt a Kossuth téren Kerényi Lajos piarista szerzetes arról beszélt: a totalitárius rendszerek mind azt akarják, hogy az ember megszűnjön ember lenni, ne legyen akarata, csak száma. Felidézte: a Donyec-medence kényszermunkatáborában, ahova hadifogolyként hurcolták, és ahol nagyon nehéz soruk volt, néhányan, fiatal fiúk, elhatározták, hogy soha nem fognak elkeseredni, és a kereszt erejével legyőzik a csüggedést, legyőzik a kommunizmust. Így végül „lerongyolódva, de szellemileg gazdagabban jöttem haza” – fogalmazott.

A piarista szerzetes arra figyelmeztetett: most, hogy „lassanként kibontakoztunk ezekből a szörnyűségekből”, arra kell figyelnünk, „nehogy belerohanjunk egy következőbe: a nihilizmus szörnyűségébe”.

Az emlékséta a Kossuth térről indult, a résztvevők először a Cipők a Duna-parton emlékműhöz mentek, ahol egy-egy szál fehér virágot helyeztek el az áldozatok emlékére. Ezután a néhány száz fős csoport a Báthory utca – Bajcsy-Zsilinszky út – Nagymező utca – Andrássy út útvonalon vonult a Terror Háza Múzeumhoz.

A megemlékezésen részt vett mások mellett Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára; Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes; Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója; az ellenzéki pártok, valamint az egyházak képviselői és a diplomáciai testület tagjai.

Európában augusztus 23-án, az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapját.

Forrás és fotó: MTI

Magyar Kurír