Az idegen fogalmát egészen sokrétűen határozták meg az előadók. Kruppa Tamás debreceni püspöki helynök az idegenhez való helyes keresztény viszonyulásról, Soltész János, a nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet rektora az ószövetségi vonatkozásokról beszélt. Vincze Krisztián Az Egyház szemben az idegen kultúrákkal, vallásokkal című előadását az idegen, a kultúra és a vallás fogalmi definíciójának keresésével kezdte. Amikor Nyirán János protodiakónus azt kutatta, miket tekintünk idegen elemeknek a Szent Liturgiában, kitért arra is, hogy amitől ma idegenkedünk, az korábban természetes volt, sőt, a többszörös változtatáson átesett egységek sok esetben az eredetihez tértek vissza.
Szombaton Gyurkovics Miklós, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára Idegenek közössége a kereszténység hajnalán címmel tartott előadást. Őt Baán István lelkipásztor követte, arról szólva, hogy Bizánc számára kik voltak az idegenek.
Véghseő Tamás, a Szent Atanáz-főiskola rektora a többség és az idegenek viszonyát elemezte, azokat az időket idézve, amikor a görögkatolikusságot még az idegen népek közé sorolták Magyarországon, Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke pedig arról beszélt, hol van az idegen helye a vallásközi párbeszédben. Különösen közelítette meg a konferencia témáját Lukács Imre, a Hajdúdorogi Főegyházmegye irodaigazgatója, aki Ny. A. Bergyajev írásait elemezve az idegen világban megélt magányról beszélt.
A görögkatolikus teológiai napokon jelen volt Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Orosz Atanáz püspök és Szocska A. Ábel apostoli kormányzó is. Részt vettek a fórum keretében zajlott beszélgetésen, kifejtették véleményüket, és válaszoltak a felmerülő kérdésekre.
Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria