Máltai dínók a raptorok ellen – Konferencia a húszéves „Játszva megelőzni” programról

Ez nem egy hétköznapi értelemben vett játszótér – húsz évvel ezelőtt, az első máltai játszótér megnyitása után kezdett elterjedni ez a vélemény, melynek nyomán további hasonló helyek létesültek a fővárosban, majd az ország más településein is. A békásmegyeri Gyűrű utcában kialakított első máltai játszótér abban különbözött a többitől, hogy személyzet is tartozott hozzá – tehát felelős gazdája volt, aki ügyelt a házirendre, a tisztaságra, és persze arra, hogy a betérő gyerekek és felnőttek ne unatkozzanak…

1998-ban a békásmegyeri lakótelepen céltalanul csellengő gyerekek számára nyitotta meg első játszóterét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A gyerekek mellett kamaszoknak is közösségi programokat kínáló intézményről már az első hónapokban elterjedt, hogy ez „nem egy hétköznapi értelemben vett játszótér”, mivel nemcsak a kisgyerekes családoknak, hanem az unatkozó tizenéveseknek is képes volt érdekes programot kínálni. A kísérleti program sikere nyomán a következő években további hat máltai játszóteret nyitott Budapest III. kerületében a szeretetszolgálat, majd a minta vidéki nagyvárosokban is elterjedt. Az ország nagyobb lakótelepein ma már tizennégy máltai játszótér működik, ahol a hagyományos kültéri játékok mellett fűtött helyiséggel, szabadidős, közösségi és szociális programokkal várja a lakótelepen élő kicsi és nagy gyerekeket a szervezet. A játszótereken naponta több mint kétezren fordulnak meg, az első generáció ma már szülőként a gyermekeivel ját vissza az ismert intézménybe.

A szeptember 20-i szakmai konferencián Gallóné Nagy Judit, Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának szociális főosztályvezetője arról beszélt, hogy a máltai játszóterek két évtizede képesek megvalósítani kitűzött céljukat, hogy behívják a körülöttük élő családokat. Az önkormányzat jelentős anyagi támogatással is elismeri a gyerekek és kamaszok körében végzett munka eredményeit, a kerületben hét helyszínen működnek máltai játszóterek.

Vecsei Miklós, a szeretetszolgálat alelnöke felidézte, hogy Hollandiában láttak először olyan játszóteret, ahol kétfős személyzet ügyelt a rendre, osztotta ki a játékokat, ahol nemcsak hinta és mászóka, hanem mosdó és pelenkázó is volt. A mintát átgondolva átalakítva hozták Budapestre, ahol 1998. július 22-én nyitották meg az első máltai játszóteret.

A különlegességét a folyamatos jelenlét adta – mondta az alelnök. – A gyermekek ugyanis a legtöbb esetben nem játszanak felnőtt nélkül, bármilyen furcsán hangzik is ez elsőre. A játszótér ugyanakkor a felnőtteket is megfogta, hiszen az első években nem voltak dolgozói, csak önkéntesei. A szülők pontosan tudták, ha hétvégén is be szeretnének jönni, akkor nekik is ügyeletet kell vállalniuk, máskülönben zárva lesz a játszótér. De részt vállaltak a takarításban, hólapátolásban, kerítésfestésben is. Sajátjuknak érezték a játszóteret, ami hatalmas közösségformáló erőnek bizonyult. Amikor a gyerekek méta bajnokságba neveztek, a csapataikat úgy nevezték el: Máltai Dínók és Máltai Raptorok. Azt hiszem, az elnevezés mutatja, mennyire ide akartak tartozni…

Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke a két évtizeddel korábbi indulásról azt mondta: egyszerű problémákra kerestek egyszerű válaszokat, a személyes tapasztalataik alapján, így jött létre az első máltai játszótér. Felelevenítette, hogy amikor a második játszótér sikere után egyszerre több hasonló hely létesítésére kaptak felkérést, akkor kezdték összeírni a máltai játszóterek sajátosságait és jellemzőit, hogy egységes gyakorlat alakuljon ki – így indult el az intézménnyé válás felé a játszótér. Az épített játszóterek pedig komoly bázist adtak a szeretetszolgálat mozgó játszótér programjához. Az első kísérlet a 2001-es tarpai gátszakadás után volt, miután az árvíz levonulása után az elöntött településekre visszaköltöztek a családok. A katasztrófa utáni újrakezdés elősegítésére a máltai szervezet egy lakókocsival járta a térséget, és minden délután más településen hívta játszani az ott élő gyerekeket. Tíz évvel később, 2011-ben azután mindennapos gyakorlattá vált, a legszegényebb településekre mozgó játszótereket küld a szeretetszolgálat. Az ügyvezető alelnök előadása végén a Máltai Szeretetszolgálat afrikai és közel-keleti segítő programjainak helyszínein készült képeket vetített arról, hogy a játék egy időre a legnagyobb nyomort is képes elfeledtetni a gyerekekkel.

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír