Mária neve napi búcsút ünnepeltek a jásdi Szentkútnál

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A bakonyi kegyhelyre évről évre többen látogatnak, az ősz eleji búcsúi szentmisére ezúttal is több százan zarándokoltak el a környékről és az ország távolabbi részeiről.

A főpásztort Primász Gábor Róbert OCist plébános köszöntötte. Márfi Gyula szentbeszédében Mária nevével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy sok női név létezik, amelyek valamilyen módon mind Mária nevéből származnak. A Szűzanyát sokféle jelzővel illették a keresztény történelem során, s ezek a jelzők nemegyszer keresztnévként önállósodtak. A főpásztor példaként a mennybe fölvett Máriát (Maria Assumpta) említette, melynek jelzője a spanyol átírásban Assuntaként önálló női név lett; megemlítette továbbá a Carmen (Kármelhegyi), a Dolores (Fájdalmas), a Mercédesz (Fogolykiváltó), a Rózsa, Rozália (Rózsafüzér Királynője), a Blanka (fehér – Havas Boldogasszony), a Fatima, a Lourdes neveket, melyek mind Mária-jelzőkből önállósodtak.

Márfi Gyula nem katolikus vallású költők Mária tiszteletére írt verseiből idézett; a református Ady Endrétől, az evangélikus Váczi Mihálytól, végül az anglikán John Lennontól, mégpedig a Let It Be című dalt, amely Szűz Mária igenjéről szól.

A veszprémi érsek a Szűzanyát mélyen tisztelő Szent Bernát imájával zárta gondolatait: „Mária neve legyen ajkadon és szívedben, hogy imáinak támogatásában részesülj, hogy erényeit követni tudd. Ha Őt követed, sosem fogsz eltévelyedni. Ha kéred Őt, sosem csüggedsz el. Amíg Ő vigyáz rád, semmitől se félj, ha Ő támogat, mindig lesz erőd, s ha Ő vezet, bizton célba érsz. Ámen.”

A szentmise végén Primász Gábor Róbert megköszönte a zarándokoknak a részvételt, külön kiemelve Csizy Ferenc budai ciszterci öregdiákot, aki a korábbi évekhez hasonlóan gyalog zarándokolt el a szent helyre. Ezúttal Márkóról indult előző nap, Primász Gábor Róbert új plébánosi szolgálati helyéről, ahonnan a jásdi plébániát is ellátja. A szentmise végén a ciszterci szerzetes lelkipásztor korábbi budapesti állomáshelyéről, a Karolina úti kápolnából érkezett zarándokok megajándékozták a főpásztort és a plébánost.

* * *

Óh egeknek lilioma, szép Szűz Mária!
A szentkúti kápolnának ékes rózsája!
Én tehozzád idejöttem, ékes szűz virág!
Méltóztassál meghallgatni, kegyes asszonyság!
Mint a szarvas kútforráshoz, hozzád siettem,
Bűneimnek bocsánatját hogy megnyerhessem.
Üdvözlégy óh százezerszer, ékes szűz virág
A szentkúti kápolnába oltott rózsaág.

A jásdi Szentkút hazánk egyik legrégebbi, több mint 900 éves, ma is virágzó búcsújáró helye. Az európai hírű tudós, Radó Polikárp leírásában, Pásztor Lajos alapján, a Pozsony melletti Máriavölgy és az óbudai Szűz Mária-templom mellett a jásdi Szűz Mária-kápolnát tartja a legrégibb és legjelentősebb középkori kegyhelynek, ahová őseink elzarándokoltak. A török kor pusztításai következtében azonban kevés írásos forrás maradt fenn róla.

Vathy István hírlapíró a 19. század végén feldolgozott egy helyi legendát a Szentkút keletkezéséről verses formában. Eszerint Péter remete (Jásdi Péter) vezekelt itt nagy bűnéért. A „hegyre” járt imádkozni, de a nagy szárazság következtében a patak, amelyből inni szokott, kiszáradt. Egyik éjjel álmában Szűz Mária, karján a kis Jézussal megmondta neki, hol ásson, ahol majd vízforrásra talál. Egész héten dplgozott, eredménytelenül, de szombaton, amikor kimerülve a kiásott földre ülve a szentolvasót imádkozta, a rózsafüzér Mária-érme beleesett a gödörbe, ahonnan víz fakadt föl, mely alatt fénylőn tündöklött az érmen Szűz Mária. Jásdi Péter jónak ízlelve a vizet, felfutott Tésre, hívta az embereket – olthatják már szomjukat –, és elmondta nekik a csodát. A kúthoz jövők között volt egy sánta is, akinek a víztől meggyógyult a lába. Azóta jár ide a sok-sok Mária-tisztelő messze földről, és ezután alakult ki Jásd község, Jásdi Péter neve után. (A Jásdi tulajdonnév mögött a jás-jaas-javas kifejezés húzódhat meg.) A legenda megerősíti, hogy a szentkút régebbi, mint az 1164-ben alapított Jásd község, hiszen a remete nem a közeli Jásdra futott, hanem fel a hegynek, Tésre.

A mai zarándokot egy bolgár mészkőből készült, 6 méter magas, modern stílusú Mária-szobor, almádi mészkőből készült szembemiséző oltár, szószék és keresztút fogadja a kegyhelyen. 

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír